A szigetországban második hete nem tartanak nyilvános misét a katolikus templomokban, a hatóságok pedig a muszlimoktól is azt kérték, hogy a pénteki közösségi imát az otthonaikban végezzék.
Malcolm Randzsit, Colombo érseke csütörtökön keltezett, egyházi tisztségviselőknek címzett levelében arról írt, hogy külföldről olyan értesüléseket kapott, miszerint a héten merénylet készül egy templom és egy katolikus intézmény ellen. Az érsek ezért elrendelte a templomok és a katolikus iskolák zárva tartását „további értesítésig”.
Tillakaratne atya az AP amerikai hírügynökségnek megerősítette az üzenet valódiságát, de elzárkózott attól, hogy további részleteket áruljon el, így a külföldről érkezett információ forrását sem nevezte meg.
Randzsit múlt vasárnap lakhelyének kápolnájában mutatott be misét, a klérus és az ország vezetőinek a jelenlétében. Az eseményt a televízió élőben közvetítette.
Az április 21-i merényletek után az egyház részéről már jelezték, hogy további értesítésig az ország katolikus templomai zárva tartanak.
Szerdán a rendőrség nyilvánosságra hozta a terrortámadásokat elkövető kilenc öngyilkos merénylő nevét és fotóját, köztük a támadásokért felelős szervezet, a Nemzeti Tauhíd Dzsamáat (NTJ) vezetőjét, Mohamed Zahrán Hásimét is, aki szintén az elkövetők között volt. Közzétették az egyik terrorista várandós feleségének a nevét és fotóját is, aki a merényleteket követő házkutatás során robbantotta fel magát, meggyilkolva három gyereket és további három rendőrt is.
Kedden a kormány egyik minisztere hírszerzési információkra hivatkozva nem zárta ki újabb merényletek lehetőségét sem, amelyek akár kormánytagokat is célkeresztbe vehetnek.
Húsvétvasárnap három templom és négy szálloda ellen követtek el öngyilkos merényleteket Colombóban és a fővárostól nem messze található Negombóban, valamint Batticaloában. A merényletekben 257 ember vesztette életét, és mintegy 500-an megsebesültek.
Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet később videofelvételt tett közzé, amelyen Mohamed Zahrán Hasím hűséget esküszik a dzsihadisták vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak.
