Szélsőségesen nacionalista szervezetben kezdte politikai pályafutását az új, Emmanuel Macron francia elnök pártjához köthető Újítsuk meg Európát EP-frakciójának élére legnagyobb eséllyel pályázó Dacian Ciolos (képünkön), akit szerdán választhatnak meg a posztra. A volt román technokrata miniszterelnök, egykori EU-biztos egyetemistaként a Vatra Romaneasca „kulturális” szervezet tagja volt. A jelenleg ellenzéki, az 1990. márciusi, marosvásárhelyi magyarellenes atrocitások kirobbantásában kulcsszerepet játszó ultranacionalista formáció ifjúsági tagozatában, 1993-ban a kolozsvári szervezet elnökhelyettesi tisztségét is betöltötte.
Később rövid ideig a Gheorghe Funar vezette polgármesteri hivatalban dolgozott Kolozsváron. A Gazeta de Cluj napilap által hónapokkal ezelőtt közölt dokumentumok szerint Ciolos a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt 1995-ben megalapított ifjúsági szervezetének első elnöke volt. Az exminiszterelnök elismerte: a kolozsvári városházán dolgozott, diákként pedig több olyan akcióban is részt vett, amelyek szervezői között a Vatra Romaneasca ifjúsági szervezete is ott volt. Ezt követően Macronék új kedvence Franciaországba távozott, ahol Rennes-ben, majd Montpellier-ben tanult. Ciolos felesége, Valérie francia.
Az RMDSZ szerint a Ciolos-kormány is felelős azért, hogy a csíksomlyói búcsú nincs rajta az UNESCO világörökségi listáján. A zarándoklatot Kelemen Hunor RMDSZ-elnök még kulturális miniszterként terjesztette fel először 2012-ben, majd 2014-ben erre a listára, a nemzetközi szervezet illetékes bizottsága azonban 2016 végén elutasította a kezdeményezést. Az RMDSZ azzal vádolta meg az akkori, Ciolos vezette kormányt, hogy nem tartotta fenn a jelölést, semmibe vette a magyarság törekvését.
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója lapunknak korábban kiemelte: Ciolos fő romániai támogatója a polgári titkosszolgálathoz közel álló média, így a Digi24-csoport.
– Ciolos magyar ügyekben ritkán nyilvánul meg, de támogatja a vonatkozó liberális nyugati politikát. Kormányfősége idején kerülte a nyilvánosságban a konfliktust magyar témákban, de a magyar kisebbség diszkrét és határozott háttérbe szorításának voltunk tanúi – fogalmazott az elemző.
