Kínai jogvédők és aktivisták szabadon bocsátását kéri az EU

Nyilatkozatában az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő a fogva tartottak jogainak hangsúlyozása mellett emlékeztetett arra is, hogy a mai napig nem tudni pontosan, hányan haltak meg 1989. június 4-én a Tienanmen téren, illetve a megmozdulást követő megtorlásokban.

Forrás: MTI2019. 06. 04. 16:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Tienanmen téri vérengzés harmincadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatban Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, tiszteletben kell tartani a fogva tartottak jogait, illetve az évfordulós megemlékezéssel kapcsolatos valamennyi tevékenységet.

Emlékeztetett arra, hogy a mai napig nem tudni pontosan, hányan haltak meg 1989. június 4-én és az azt követő megtorlásokban. A Tienanmen téren meggyilkoltak, az eseményeket követően fogva tartott vagy eltűnt emberek, valamint a vérengzés hivatalos elismerése fontos a jövő generáció és a kollektív emlékezet szempontjából – írta.

Az Európai Unió továbbra is fontosnak tartja és figyelemmel követi a szólás- és a gyülekezési szabadság betartását, valamint a sajtószabadság tiszteletben tartását Kínában.

„Az emberi jogok egyetemesek és oszthatatlanok. A nemzetközi törvények és szabályok előírják az alapvető szabadságok tiszteletben tartását” – fogalmazott.

Az EU és Kína között létrejött átfogó stratégiai partnerség alapvető pillére az emberi jogok erősítése melletti elkötelezettség – tette hozzá Mogherini.

A Peking központjában lévő, csaknem 440 ezer négyzetméteres Mennyei Béke terén (Tienanmen) harminc évvel ezelőtt, 1989. június 4-ére virradóra a kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg erőszakkal verte le az akkor másfél hónapja tartó demokráciapárti és kormányellenes diáktüntetést.

Az erőszakos művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, de az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos távirata szerint tízezer halottja volt a vérengzésnek.

Peking hivatalos álláspontja az üggyel kapcsolatban változatlanul az, hogy a tüntetések leverése helyes döntés volt a kormány részéről, mert ezzel biztosították az ország további fejlődéséhez szükséges stabilitást. Keng Suang, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn újságírói kérdésre az évforduló kapcsán annyit mondott: az elmúlt 70 évben elért hatalmas eredmények bizonyítják, hogy Peking helyes utat választott az ország fejlődése szempontjából.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.