A visegrádiak választottjának fejére kerülhet a korona

Az Európai Parlament néppárti, szocialista és zöldfrakciójának sem tetszik az Európai Tanács legújabb vezetői csomagja, amely a német Ursula von der Leyen fejére rakná az uniós koronát. A visegrádi államok szintén a német védelmi minisztert támogatják a posztra. Manfred Weber tegnap este hivatalosan is visszalépett a csúcsjelöltségtől. Az Európai Parlamentnek is rá kell majd bólintania a bizottsági elnökjelöltre.

Ursula von der Leyen és Angela Merkel. A kancellár már kapaszkodik a székébe Fotó: Reuters

Martin Schulz véleménye aligha számít már, viszont az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak van beleszólásuk a vázolt csomagba. Lapzártánkkor az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a Zöldek részéről is kritikus hangok érkeztek a csúcspozíciók kiosztásával kapcsolatban. A terv ugyanis kinyírná a csúcsjelölti rendszert: míg a néppárti Manfred Weber gyakorlatilag lenullázódna, a szocialista Timmermans és a liberális Margrethe Vestager bizottsági alelnökséggel kellene beérje.

A néppárt lapzártánkig egyébként arról sem döntött, hogy a bajort jelölné a parlament élére. Úgy tudjuk, hogy a frakcióban más nevek keringtek a poszttal kapcsolatban, ráadásul Weber maga sincs elragadtatva az ötlettől. A bajor a néppárti csúcsjelöltségtől már tegnap este visszalépett. A pártcsalád strasbourgi frakcióülésén elmondta: a továbbiakban is harcolni fog a minél demokratikusabb Európáért, de a csúcsjelölti útja itt véget ért.

Ami a szociáldemokratákat illeti, a frakció ragaszkodna ahhoz, hogy a holland Frans Timmermans kerüljön az egyik kulcspozícióba. A zöldek szintén kifogásolják az Európai Tanács által összerakott csomagot, ami szinte teljes egészében mellőzi a csúcsjelölteket. A választásokon jól szereplő pártcsalád egyik jelöltje, a német Ska Keller egyébként nemrég bejelentette, hogy indul az Európai Parlament elnöki pozíciójáért.

Tegnapi strasbourgi sajtóértekezletén ezt épp azzal indokolta: mivel az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül megválasztott közösségi intézmény, szíve joga, hogy döntsön a saját elnökének személyéről.

– Nem tudunk az Európai Tanácsra várni. A saját üzenetünket kell kézbesítenünk – tette hozzá.

Az uniós posztok kiosztása tehát már nemcsak a tagállami álláspontok összegereblyézéséről szól, hanem az intézményi hatalmi harcok közepette kell egy, a parlament számára is elfogadható megoldást találni. A testületet egyébként a lisszaboni szerződés tette társjogalkotóvá a tanács mellett, és azóta is igénye van rá, hogy a demokrácia és az átláthatóság címszavak alatt egyre több hatáskört tudjon magáénak.