Von der Leyen az EP kegyeit keresi

A német Ursula von der Leyennek a jövő héten egy európai parlamenti szavazást is meg kell nyernie ahhoz, hogy az uniós bizottság következő elnöke lehessen. Az uniós parlament tekintélye ugyanakkor nagyot sérült, amikor az állam- és kormányfők nem fogadták el a választási csúcsjelölteit. A jelöltnek most egy hete van rá, hogy maga mellé állítson rebellis képviselőket is.

Strasbourg, 2019. július 3. Ursula von der Leyen német védelmi miniszter nyilatkozik az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 3-án. Az előző nap az Európai Tanács von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnökének. MTI/AP Fotó: MTI

Ursula von der Leyen már múlt héten megkezdte a brüsszeli buborék alapos körbejárását, e héten pedig folytatja az Európai Parlament frakcióinak megnyerésére tett kísérletét. A német politikus tegnap az európai Zöldekkel folytatott egyeztetéseket, holnap pedig a szociáldemokratákkal, illetve az Emmanuel Macron francia elnök pártjához köthető Újítsuk meg Európát képviselőcsoporttal találkozik. Saját pártcsaládját, az Európai Néppártot (EPP) már rögtön a jelölése után, múlt héten felkereste Strasbourgban.

Még az EPP-ben is akadnak olyan politikusok, akik nem nézik jó szemmel, hogy a kormány- és államfők egész egyszerűen lesöpörték az asztalról a bizottság elnöki székéért hónapokig kampányoló Manfred Webert, illetve az uniós parlament egészének akaratát. Míg Weber – pár, a csúcsjelölti rendszert sirató interjút leszámítva – már biztosította Von der Leyent a néppárt támogatásáról, a többi frakció esetében nem ennyire egyértelmű a helyzet. A választásokon megerősödött, ma a parlament negyedik legerősebb csoportját jelentő Zöldek például makacsul kitartanak az átláthatóság jelszava mellett, és németországi tagpártjuk sem lelkesedik a CDU-s, azaz kereszténydemokrata bizottsági elnökjelölt megválasztásáért.

Fotó: MTI

– Egész egyszerűen nincs alapja annak, hogy rábólintsunk az EU-tanács vezetői csomagjára – írta a Twitter mikroblogon a pártcsalád választási csúcsjelöltje, a német Ska Keller. Folyosói hírek szerint eközben amennyiben Von der Leyen jó ajánlatot tesz, a Zöldeknek adva a környezetvédelmi biztosi posztot, mégis nyerhet magának szavazatokat a frakcióban.

A szociáldemokraták berkeiben is épp az SPD, a német tagpárt tiltakozik hevesen amiatt, hogy Von der Leyen nevét meglepetésszerűen húzták elő a tagállamok. A spanyol frakcióvezető, Iratxe García korábban hallani sem akart a csúcsjelölti rendszer felrúgásáról, de a minap már úgy nyilatkozott: a baloldal nem utasít el jelölteket anélkül, hogy meghallgatná őket. Hasonlóan vélekednek az Európai Konzervatívok és Reformerek parlamenti csoportban. Részükről a múlt héten azt mondták a Magyar Nemzetnek: a héten ők is találkoznak a német elnökjelölttel, és a tárgyalások eredményességének fényében döntenek a támogatásáról.

A Macron-féle liberálisok esetében szintén összetett a helyzet. Míg sosem támogatták a csúcsjelölti rendszert, a vezetői csomaggal kapcsolatban üdvözölték a nemek megfelelő eloszlását, illetve a belga liberális Charles Michel európai tanácsi elnöki jelölését. A román Dacian Ciolos, az Újítsuk meg Európát frakcióvezetője volt az egyetlen nem néppárti vezető, akivel Von der Leyen már a múlt héten egyeztetett Strasbourgban.

Az elkövetkező napokban interjúkra és felszólalásokra aligha számíthatunk az elnökjelölttől, miután elsősorban háttéralkukra van szüksége. Az Európai Parlament a jövő kedden szavaz Von der Leyenről. A politikusnak a 751 fős testületben legalább 376 támogató voksot kell kapnia. Mivel e kérdésben a képviselőket nem köti frakciófegyelem, sok múlik a rebelliseken, a csúcsjelölti rendszer felrúgása miatt tiltakozókon. A parlament jelenlegi baloldali elnöke, az olasz David Sassoli – akinek kinevezése szintén a vezetői csomag része – a múlt héten, a második választási fordulóban „mindössze” 345 szavazatot kapott, ami sokak szerint Von der Leyen esélyeit is rontja.

A koalíciót is megingatja a jelölt

A német szociáldemokraták (SPD) Von der Leyennel szembeni ellenkezése a berlini politikában is felkorbácsolta a kedélyeket. A negatív népszerűségi rekordokat beállító baloldali pártot az elnökjelölt megnevezése óta intenzíven foglalkoztatja a berlini nagykoalíció felmondásának gondolata. Sigmar Gabriel korábbi SPD-s alkancellár nemrég példátlan politikai trükközésnek nevezte a védelmi miniszternő jelölését. Mint fogalmazott, ez elég kellene hogy legyen ahhoz, hogy a szociáldemokraták elhagyják a nagykoalíciót. A közvélemény-kutatások alátámasztják Gabriel szavait. A DeutschlandTrend friss felmérése szerint a német baloldali szavazók 62 százaléka gondolja úgy, hogy a Kereszténydemokrata Unió védelmi minisztere nem megfelelő jelölt az uniós bizottság élére. Az SPD-támogatóknál negatívabban Von der Leyenről csak a radikális baloldali Die Linke, illetve a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak szimpatizánsai vélekedtek. Az uniópártok szavazóinak körében a politikus asszony elfogadottsága 47 százalékos, míg a CDU/CSU követőinek 45 százaléka gondolja azt: Von der Leyen nem való az uniós csúcsszerv vezetői székébe. A hét végén Annegret Kramp-Karrenbauer (AKK), a CDU elnöke óva intette az Európai Parlament német szociáldemokratáit a jelölt leszavazásától. Szerinte ez hatalmas terhet jelentene a nagykoalíciós együttműködés szempontjából. Egyébként árulkodó az is, hogy a német sajtóban előszeretettel csak AKK-ként emlegetett politikusnak a megválasztása óta nem volt ennyire alacsony a támogatottsága; a DeutschlandTrend mindössze 22 százalékra mérte ezúttal. A recsegő-ropogó berlini kormány­koalíció gondjaihoz csak adalék, hogy Wolfgang Schäuble, a Bundestag CDU-s házelnöke egy tegnapi interjúban úgy nyilatkozott: ha a szociáldemokraták kilépnének a kormányból, az uniópártoknak egyedül kellene folytatniuk a kormányzást. – A legutóbbi választás után senki nem akart nagykoalíciót, de máshogy nem ment – tette hozzá a veterán politikus, aki az SPD népszerűtlenségét azzal véleményezte: akinek a halálhírét keltik, az sokáig él.