A brit kormányfő szerint bizonytalan, hogy lesz-e brexit-megállapodás

Bizonytalannak nevezte a brit kormányfő, hogy lesz-e megállapodás az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséről.

Boris Johnson vasárnap a G7 országcsoport csúcstalálkozóján a délnyugat-franciaországi Biarritz-ban a BBC hírtelevíziójának nyilatkozva azt mondta, „minden az európai uniós barátainkon és partnereinken múlik”. Mindazonáltal hozzátette, derűlátó, úgy véli az Európai Unióban is megértették az elmúlt napokban, hogy van lehetőség a megállapodásra. Újfent nyomatékosította viszont a rendezetlen brexitre való felkészülés jelentőségét is.

A július vége óta hivatalban lévő új kormányfő korábban azt hangoztatta, „egy a millióhoz” az esélye annak, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg. A brexit jelenleg érvényes határnapja október 31., amelyhez a Boris Johnson vezette konzervatív kormány mereven ragaszkodik, és szilárd álláspontja, hogy „ha törik, ha szakad” az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból október utolsó napján.

A megállapodás nélküli kiválással kapcsolatos esetleges fennakadásokkal, ezen belül is a gyógyszerellátás biztonságával kapcsolatos kérdésre válaszolva Boris Johnson kijelentette, garantálja, hogy az emberek a rendezetlen Brexit esetén is hozzájutnak gyógyszereikhez. Hozzátette azonban: nem állítja, hogy nem lesznek előre nem látott nehézségek.

Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével való találkozója előtt kitért arra is, hogy megállapodás nélküli brexit esetén kormánya az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra (13 870 milliárd forintra) becsült brit pénzügyi kötelezettségnek csak elenyésző részét teljesítené.

A Boris Johnson vezette kormány elveti az előző miniszterelnök, Theresa May által az EU-val elért kilépési megállapodást, elsősorban az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) miatt.

A tartalékmegoldás szerint az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, Észak-Írországban pedig az unió egységes belső piacának egyes előírásai is érvényben maradnának, ha a felek nem jutnak olyan kereskedelmi megállapodásra, amely önmagában feleslegessé tenné tartalékmegoldás életbe lépését.

A brit kormány kifogásolja azonban, hogy a tartalékmegoldás meghatározatlan időre szól, egyoldalúan nem mondható fel, és amiatt is sértené a brit szuverenitást, hogy az Egyesült Királyságnak nem lenne beleszólása a szabályozásba, így a brexit lényegében névlegessé válna. Boris Johnson vasárnap emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság az EU egységes belső piacát és a vámuniót is el akarja hagyni.

A brit kormány sürgeti, hogy a tartalékmegoldás kerüljön ki a kilépési megállapodásból, és a felek ehelyett kötelezzék el magukat alternatív megoldások keresése mellett, a jövőbeni kapcsolatrendszerről szóló tárgyalások részeként.

Boris Johnson a héten Párizsban és Berlinben járt a német kancellárnál és a francia államfőnél. Angela Merkel világossá tette számára, hogy brit részről várják az esetleges alternatívákat a tartalékmegoldásra.

A The Sunday Times című vasárnapi brit lap úgy értesült, hogy a brit kormányfő Berlinben azt javasolta, hogy brit részről a gazdaság bizonyos, az EU számára kiemelt jelentőségű területein tartanák magukat az EU egységes belső piacának előírásaihoz, más szektorokban viszont eltérnének tőlük, és azt is hangoztatta, hogy a vámellenőrzést az ír-északír határtól távolabb is el lehet végezni, így nem lenne szükség a fizikai határellenőrzés visszaállítására.

A határellenőrzés visszaállításának gondolatát mind az EU, mind a brit kormány elveti az EU-hoz tartozó Írország és az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írország között. A határ szabad átjárhatósága sarkalatos eleme az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki egyezménynek.

Megállapodás nélküli brexit esetén azonban sokak szerint elkerülhetetlenné válna a fizikai határellenőrzés visszaállítása.