A klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal hűvösebb lett volna a júliusi hőhullám

Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb a júliusi hőhullám Európa minden mért helyszínén – derült ki a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt pénteken bemutatott jelentéséből.

„A 2019 júliusi hőhullám olyan szélsőséges mértékű volt a kontinentális Nyugat-Európában, hogy az elért csúcsértékek a klímaváltozás nélkül teljességgel elképzelhetetlenek lennének” – olvasható a tanulmányban.

A WWA keretében több tudományos intézet dolgozik együtt. A viszonylag új, a klíma és az időjárás összefüggéseit vizsgáló tudományterület azt próbálja kiszámítani, hogy a klímaváltozás miatt mennyi valószínűsíthető szélsőséges időjárási jelenség fog történni, és hogy az egyes események milyen arányban vezethetők vissza az ember által előidézett klímaváltozáshoz.

A júliusi hőhullám többek között új németországi melegrekordot hozott: a hőmérő elérte a 42,5 Celsius-fokot. Emellett egyes országokban, például Belgiumban és Hollandiában a hőmérséklet az időjárási feljegyzések kezdete óta először emelkedett 40 Celsius-fok fölé.

A WWA tanulmányának szerzői szerint a klímaváltozás nélkül ez a mértékű hőség Franciaországban és Hollandiában olyan „szélsőségesen ritka” esemény, amely ezer évente csak egyszer fordulna elő, de a jelenlegi klímaviszonyok között akár 50-150 évente is megeshet.

A rendszeres mérések kezdete óta a 2015 és 2018 közötti négy év volt a legmelegebb világszerte, 2019-ben pedig a június is új rekordot döntött.

Robert Vautard, a franciaországi Pierre-Simon Laplace Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint hozzá kell szokni ezekhez a hőhullámokhoz, amelyek egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. „Ez fokozódni fog, és ha nem csinálunk semmit a klímaváltozással, az emisszióval, ezek a manapság 42 Celsius-fokos hőhullámok 2050-re három Celsius-fokkal megemelkednek” – mondta.

„Milyen hatása lesz ennek a mezőgazdaságra? Milyen hatása lesz a vízre? Hatalmas feszültséget fog okozni a társadalomnak és nem vagyunk eléggé felkészülve arra, hogy megbirkózzunk vele” – tette hozzá Vautard.

A hőhullám Nyugat-Európában július végén söpört végig, a szélsőségesen magas hőmérséklet azóta észak felé húzódott, aminek hatására nagy jégolvadás indult el Grönlandon és az Északi-sarkvidéken.