Alakul a brüsszeli bizottság

Nem vált véglegessé az új összetételű Európai Bizottság leendő tagjainak névsora, noha informálisan hétfőig kaptak határidőt az európai uniós tagországok.

Ursula von der Leyen mielőbb egyben szeretné látni a testületet Fotó: Vincent Kessler Forrás: Reuters

Nem vált véglegessé az új összetételű Európai Bizottság leendő tagjainak névsora, noha informálisan hétfőig kaptak határidőt az európai uniós tagországok arra, hogy megnevezzék biztosjelöltjeiket a brüsszeli testületbe. Az új bizottság november elsején kezdi meg munkáját, és eddig annyi vált bizonyossá, hogy annak élére a német Ursula von der Leyen kerül, a bizottság egyik alelnöke pedig az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjeként szolgáló spanyol Josep Borrell lesz. A biztosokat az őket delegáló kormányok jelölik, kinevezésüket nem csupán a bizottság elnökének, de az Európai Parlamentnek (EP) is jóvá kell hagynia, amely várhatóan október végén egy csomagban szavaz az Európai Bizottság teljes névsoráról.

Az EurActiv hírportál összeállítása szerint az EP meghallgatásain nehéz percek várnak majd többek között a magyar jelöltre, Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszterre, illetve a lengyel Janusz Wojciechowskira, akit hétfőn jelölt biztosnak a varsói kabinet. Függetlenül attól, hogy milyen portfóliót kapnak majd Ursula von der Leyen­től, az EP baloldali, liberális és zöld képviselői minden bizonnyal egyszerű ideológiai okokból izzasztják majd meg a renitensnek kikiáltott államok képviselőit. Bár Von der Leyen megválasztását elsősorban pragmatizmusa miatt támogatta a magyar kormány, egyelőre nehéz megállapítani, hogy a német politikus által vezetett brüsszeli testület miként kezeli majd a hazánk és Varsó ellen megindított jogállamisági eljárásokat. Az mindenesetre nem jó hír Közép-Európának, hogy Hollandia továbbra is a Magyarországot rendszeresen bíráló Frans Timmermans munkáspárti politikust, az Európai Bizottság eddigi, a jogállamisági kérdésekért felelős első alelnökét jelöli újra biztosnak, s az sem kizárt az EurActiv szerint, hogy újra ugyanazt a posztot szerzi meg.

Ursula von der Leyen mielőbb egyben szeretné látni a testületet
Fotó: Reuters

A nagyobb uniós tagországok közül Olaszország még senkit sem jelölt biztosnak, ami részben az elhúzódó kormányválság miatt lehet, ám felmerült lehetséges bizottsági tagként Giuseppe Conte miniszterelnök, illetve Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke. Nem hozott még döntést Franciaország sem, de elemzők szerint a brüsszeli testületbe kerülhet Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója, illetve Sylvie Goulard volt vagy Florence Parly jelenlegi védelmi miniszter. Nem jelöl viszont senkit Nagy-Britannia, amely tudatta, megállapodással vagy anélkül, de október 31-én kilép az EU-ból, így nincs szükség brit biztosra a november elsején hivatalba lépő bizottságban.

Miután Ursula von der Leyen közölte, szeretné, ha legalább a bizottság fele nőkből állna, kérésének megfelelően kilenc ország – Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Málta és Svédország – is nőt jelölt a testületbe, míg Portugália és Románia egy-egy férfit és nőt, hogy közülük választhassa ki a megfelelő jelöltet a bizottság vezetője.

Nőni fog a nyomás

A jövőben is minden döntésünk mozgatórugója a magyar érdek lesz – mondta Szijjártó Péter tegnap Budapesten, a nagyköveti értekezleten tartott nyitóelőadásában. A külügyminiszter hozzátette: a választási kampány miatt a következő másfél hónapban a Magyarországra gyakorolt nyomás nőni fog, a belpolitikai ellenfelek külföldi segítségre várnak és vágynak. A hazánkra gyakorolt nyomás jogállami köntösbe bújtatva nőni fog, de továbbra is ki kell állnunk a magyar érdekekért – hangsúlyozta a miniszter. Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a világban zajló kereskedelmi viták újabb feladatot rónak a magyar külpolitikára. A miniszter kiemelte: a magyar cél továbbra is az, hogy a gazdasági növekedés legalább két százalékkal meghaladja az uniós átlagot, és ebben kulcsszerepük van a külgazdasági eredményeknek. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a világgazdasági, világpolitikai változások és a nyomásgyakorlás növekedése miatt a visegrádi együttműködés jelentősége tovább fog nőni. (MTI)