A 63 éves volt first lady, a balközép erők jelöltjeként a második helyen végzett az augusztusi elnökválasztáson a győztes Alejandro Giammatteit konzervatív jelölt mögött. Torresnek, aki több mint egy évtizede az ország egyik legismertebb politikusa, ez volt a harmadik próbálkozása az államfői poszt elnyerésére. Ugyanakkor régóta vádolták őt korrupcióval, amit ő következetesen visszautasított.
A korrupcióellenes harc témája azóta uralja Guatemala politikai színterét, amióta az úgynevezett Guatemalai Büntetlenség elleni Nemzetközi Bizottság (CICIG) tevékenysége 2015-ben hozzájárult egy elnök megbuktatásához.
Torres letartóztatása és egy hivatalban lévő miniszter ellen a múlt héten indított eljárás minden jel szerint a bizottság utolsó csapása volt, a testület mandátuma ugyanis 12 év után kedden véget ért.
Jimmy Morales előző elnök – akit szintén törvényellenes kampányfinanszírozással gyanúsítottak meg – mindent elkövetett, hogy mielőbb véget vessen a CICIG vizsgálódásainak, ezt azonban a guatemalai alkotmánybíróság megakadályozta. Morales végül tavaly szeptemberben még egy évig engedélyezte a bizottság tevékenységét, azzal, hogy mandátumának 2019. szeptemberi lejártakor át kell adnia még folyamatban lévő ügyeit a helyi igazságszolgáltatásnak.
A guatemalai bírák szerint aligha tudtak volna végére járni az ország kétes ügyeinek az ENSZ-bizottság nélkül, amely végül Latin-Amerika történetének egyik legsikeresebb korrupcióellenes testülete lett.
