A brit kormány elfogadta a brexit halasztását

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a halasztást kezdeményező brit indítványt.

A brit kormány hivatalosan értesítette hétfő este az Európai Tanács elnökét arról, hogy elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) halasztásáról hozott döntést. Ezzel biztossá és hivatalossá vált, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki az Európai Unióból október 31-én, vagyis csütörtökön, a Brexit eddigi határnapján.

Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a brexit halasztását kezdeményező brit indítványt.

A halasztás 2020. január 31-ig terjedhet. Ugyanakkor rugalmas határidőről van szó: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodást, annak a hónapnak a végén – vagyis november 30-án vagy december 31-én – is megszűnhet a brit EU-tagság.

Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök Tusknak írt, a Downing Street által hétfő este ismertetett levelében hangsúlyozza: a brit kormányra „akarata ellenére ráerőltetett törvény” alapján nincs más lehetősége, mint az, hogy formálisan beleegyezzen a brexit halasztásáról szóló uniós döntésbe.

Johnson ezzel arra az ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvényre utalt, amely előírta, hogy ha a parlament október 19-ig nem fogadja elé a brexit-megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitre sem ad felhatalmazást, a brit kormányfőnek kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés halasztását 2020. január 31-ig.

Mivel aznapig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján 19-én éjjel levélben értesítette Donald Tuskot arról, hogy London a brexit halasztását kéri.

Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.

Ugyanezt megismételte a halasztási döntés elfogadásáról Tusknak küldött – ezúttal aláírt – hétfő esti levelében is. A brit kormányfő azt írta: meggyőződése, hogy a brit EU-tagság „e nem kívánt” meghosszabbítása károsítja a brit demokráciát és az Európai Unióhoz fűződő kétoldalú viszonyt is.

Hozzátette: attól tart, hogy a mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása.

Boris Johnson közölte, hogy emiatt kezdeményezi az előrehozott választások kiírását decemberre, egy olyan új parlament megválasztása végett, amely képes a brit alkotmányos normáknak megfelelően rendezni ezt a kérdést.

Johnson éppen hétfő este terjesztette ismét az alsóház elé azt az indítványt, amelyben a kormány előrehozott választás kiírását indítványozza december 12-re.

A brit kormányfő a kilépés halasztásának kezdeményezését jóváhagyott brexit-megállapodás híján előíró törvény szeptemberi elfogadása óta most kezdeményezi harmadszor az előrehozott választások kiírását. Ehhez azonban a parlamenti mandátum időtartamát öt évben rögzítő brit választási törvény alapján a képviselők kétharmados többségének támogatása kell, és ez az indítvány előző két szavazásán nem volt meg.

Az Európai Tanács elnökének írt hétfői levelében Johnson felszólítja az EU-ban maradó 27 tagországot arra, hogy ha a brit parlament most is elveti az előrehozott választásokat, akkor tegyék egyértelművé, hogy nincs lehetőség a brexit még további halasztására a január 31-i új határidőn túl.

A brit miniszterelnök szerint ugyanis ezzel elkerülhető lenne, hogy a parlament egyszerűen újból és újból meghosszabbítgassa a brit EU-tagságot.

Johnson levele alig burkolt figyelmeztetést is tartalmaz az EU-tagállamok számára. A brit kormányfő azt írta: jóllehet London nem törekszik majd szándékosan az uniós ügymenet felforgatására, hangsúlyoznom kell azonban, hogy miniszterelnökként (a halasztási) időszakban is az én felelősségem az Egyesült Királyság nemzeti érdekeinek védelme, beleértve az uniós döntéshozatalt.

Johnson már korábban is tett alig leplezett utalásokat arra, hogy London akadályozhatja az unió működését a brexit halasztása esetén.

A BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben úgy fogalmazott: bizonyos, hogy a többi EU-tagország sem szeretné, ha Nagy-Britannia erőszakosan civakodó, lázongó, együttműködésre kevéssé hajlamos tagországként maradna az EU-ban.