– Tavaly október 7-én rendeztek választásokat, de úgy tűnik, hiába. Mi a fő probléma?
– Bosznia-Hercegovinában mindig fájdalmas folyamat a kormányalakítás. Sokkal inkább hasonlít ez a hatalomért vívott lövészárokharchoz, semmint az arra való tényleges igényhez, hogy a közérdeket szolgáló kormány jöhessen létre. Mindig a pártok, illetve a személyes érdekek kerülnek előtérbe, a koncon való marakodás zajlik. A három államalkotó népcsoport – bosnyákok, horvátok, szerbek – körében legjobban szereplő pártok elnökei egyezséget kötöttek, és megállapodtak, hogy szeptember 5-ig kormányt alakítanak. De ez nem történt meg, a folyamat megrekedt. A vezető bosnyák erő, a Demokratikus Akciópárt (SDA) ragaszkodik például a NATO-integrációhoz, miközben a szerb oldal, így Milorad Dodik, a kollektív államelnökség szerb tagja ellenez mindenféle együttműködést az atlanti szövetséggel, mert nem felejtették el Szerbia NATO-bombázását, és ebben egy követ fújnak Belgráddal. A horvátok eközben bizonytalanok, nincs világos álláspontjuk, hogy mit is akarnak.
– Mi hozhat megoldást?
– Módosítani kell a boszniai választási törvényt. A szövetségi szintű kormány megalakítása, az etnikumok közötti viszonyok javulása, de Bosznia-Hercegovina euroatlanti integrációjának folytatása is – ezek mind-mind a választási törvénytől függenek. A bosnyák politikusoknak meg kell érteniük, hogy a jogszabályban szükséges változások az ország működőképességének és államiságának kulcskérdése. Az ország három államalkotó nép közössége, és minden megoldáskeresésnek ezt az alkotmányban is rögzített tényt kell szem előtt tartania. Ám a bosnyák pártok a törvény és az intézmények fölé helyezik magukat. Úgy viselkednek, mintha nem érdekelné őket az alkotmánybíróság döntése sem, amely alkotmányellenesnek nevezte a választási törvény egyes rendelkezéseit. Ugyanazokat a hibákat követik el, amelyeket a volt Jugoszláviában a szerbek követtek el.
– Csaknem negyedszázad telt el az 1992-95-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés megkötése óta. Az országnak abban a felében, ahol most beszélgetünk – a Bosznia-hercegovinai Föderációban –, hogyan jönnek ki egymással a muszlim bosnyákok és a katolikus horvátok az átlagemberek szintjén?