A magyar közvélemény 43 százaléka pozitív, míg 36 százaléka negatív véleménnyel van Oroszországról. Ezzel Magyarország közép-európai összehasonlításban nem számít se túlzottan „oroszbarátnak”, sem túl „oroszellenesnek” – derül ki a Nézőpont Intézetnek a Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatásából.
A tíz közép-európai országban végzett felmérés szerint a lengyelek (63 százalék), a csehek (57) és az osztrákok (52) inkább kritikusak Oroszország irányában, míg Szerbia (94) és Bulgária (82) egyértelműen pozitívan viszonyul Oroszországhoz. A kevésbé elfogult országok közé tartozik hazánk mellett Szlovénia, Szlovákia, Románia és Horvátország. Ezekben az államokban ugyan többségben vannak az Oroszországot pozitívan megítélő válaszadók aránya, de történelmi vagy geopolitikai megfontolásokból magas az Oroszországról negatív képet alkotók aránya is.
A felmérésből az is kiderül: a közép-európai átlagot tekintve magasabb azoknak az aránya, akik az Oroszországgal való politikai és gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését tartják kívánatosnak, mint azoké, akik a viszony lazítására vágynak. A politikai kapcsolatokat a megkérdezettek 46 százaléka erősítené, 19 százaléka lazítaná, a gazdasági kapcsolatokat illetően pedig 60:13 az arány. A politikai viszonyrendszer megerősítése iránti igény szoros összefüggésben van Oroszország általános megítélésével, ugyanakkor érdekes eltérés, hogy az Oroszországgal szemben kritikus Lengyelországban magasabb a politikai kapcsolatok megerősítését szorgalmazók aránya, mint a lazítást pártolóké (39, illetve 23 százalék).
Magyarországon kiegyenlített a politikai kapcsolatok szorosabbra fűzését és lazítását támogatók aránya (25, illetve 27 százalék). A relatív többség (34 százalék) annak változatlanul tartása mellett foglalt állást.
