A kárpátaljai magyarok szovjet lágerekbe hurcolására emlékeztek Szolyván

Brenzovics László sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajnában máig nem sikerült hivatalosan rehabilitáltatni a szovjet terror ártatlan magyar áldozatait.

A kárpátaljai magyar áldozatok hivatalos rehabilitálása még mindig várat magára Fotó: Nemes János Forrás: MTI/Nemes János

Gyászünnepséggel és félezer fős emlékmenettel emlékeztek meg szombaton Kárpátalján arról, hogy 75 évvel ezelőtt deportálták a sztálini lágerekbe a vidék magyar férfilakosságát a megszálló szovjet hatóságok.

Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén anyaországi támogatással létesített emlékparkban tartott központi megemlékezésen Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta: a sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozatainak emlékparkja a Kárpát-medencei magyarság egyik központi zarándok- és rendkívül fontos emlékhelyévé vált.

„Nagy tisztelettel hajtunk fejet az ártatlanul elhurcolt nemzettársak emléke előtt, és emlékezünk a szörnyű emberi sorstragédiákra” – tette hozzá.

Kárpátalja nemzetiségi és kulturális sokszínűségére utalva a politikus emlékeztetett arra, hogy ez jelenti a térség egyik legfontosabb értékét és gazdagságát, és jóllehet a határok és államok az elmúlt évszázad során ötször változtak, az emberek maradtak.

A kárpátaljai magyar áldozatok hivatalos rehabilitálása még mindig várat magára Fotó: MTI/Nemes János

„Minden hatalmas megpróbáltatás és veszteségek ellenére vagyunk, létezünk, gyarapodunk és folytatjuk az 1100 éve tartó nemzetépítést” – mondta. Hozzáfűzte, ma Magyarországnak, a magyar kormánynak egyik nemzetpolitikai alapelve, hogy minden magyar számít: azok, akik a múltban éltek, a jelenben élők és az eljövendő generációk is.

A kárpátaljai magyarság jelenlegi jogfosztott helyzetéről szólva Kalmár Ferenc aláhúzta, el kell fogadni, hogy minden nemzetnek van létjogosultsága, az ukrán nép is sokat szenvedett történelme során.

Reményének adott hangot, hogy az ukrán állam visszatér a kisebbségek oktatási és nyelvhasználati jogainak szavatolásához.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy a mostani a kerek évfordulók éve a kárpátaljai magyarság számára, hiszen száz évvel ezelőtt csatolták Kárpátalját Csehszlovákiához, 75 évvel ezelőtt szállták meg a vidéket a szovjet csapatok és hurcoltak lágerekbe mintegy 30 ezer kárpátaljai magyar férfit, németeket, és 30 éve alakult meg a KMKSZ.

Az elhurcoltak emlékének megörökítése sikerült, mert Kárpátalja 122 településén van emlékműve a sztálini terror áldozatainak, létrejött a szolyvai emlékpark, amelynek 100 emléktáblájára 12 ezer áldozat neve van felvésve – közölte. Sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajnában máig nem sikerült hivatalosan rehabilitáltatni a szovjet terror ártatlan magyar áldozatait, ezért a KMKSZ harmadszor szervezett Munkácsról Szolyvára 30 kilométeres, a rehabilitáció követelését nyomatékosító emlékmenetet, amelyen ezúttal több mint ötszázan vettek részt.

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy a szolyvai megemlékezés legfontosabb célja „találkozni és megérteni az előttünk járók, a múlt üzenetét, emlékezni a kommunizmus egyenlőséget hirdető eszméjének százmillió áldozatára”.

Tarthatatlannak nevezte a „kettős mérce folytatódó alkalmazását” a hitleri és sztálini bűnök kapcsán, amely Hitler gyilkosságait elítéli, Sztálinét viszont igyekszik szőnyeg alá söpörni.