A török hadsereg északkelet-szíriai hadművelete miatt egy rendkívül felfokozott, Ankarával szemben ellenséges nemzetközi környezet nyomta rá bélyegét a török elnök budapesti látogatására. Recep Tayyip Erdoğan vizitje azonban már jóval a szíriai konfliktus előtt napirenden volt, éppen ezért kissé mesterkélt a média által a látogatás köré épített ellenséges kontextus – értékelte a tegnapi helyzetet lapunk megkeresésére Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.
Mint mondta, a két ország delegációja által aláírt tíz megállapodás elsősorban annak a jele, hogy technikai szinten folyamatosan fejlődik Ankara és Budapest kapcsolata. Egeresi Zoltán rámutatott: a napokban megtörtént a magyar gazdaságtörténet legnagyobb Magyarországon kívüli tőkebefektetése, miszerint a Mol nagy értékű üzletrészt vásárolt egy azeri gázmezőben és az ahhoz kapcsolódó, Törökországig futó csővezetékben.
A kutató kitért arra: hazánk mindig is támogatta Ankara EU-csatlakozását, az utóbbi időben pedig a biztonsági dimenzió erősen megjelent a magyar külpolitikában. Ennek következtében Törökország felértékelődött – magyarázta Egeresi, hozzáfűzve, Budapest Berlinhez vagy Párizshoz képest kisebb súlyú tagállamként szabadabban tehet gesztusokat Ankara felé. Így elsősorban a haszonmaximalizálás és a különböző erőcentrumok közötti egyensúlyozás jellemzi hazánk Törökország-politikáját.
