A várakozásoknál több, 461 igen szavazattal adta jóváhagyását az Európai Parlament Ursula von der Leyen bizottságára. Noha a német védelmi tárca éléről az unió végrehajtó testületének elnöki székébe átülő politikust júliusban még csupán szűk, kilencfős többséggel támogatta a strasbourgi parlament az Európai Bizottság élére, most vasárnap elődjénél, Jean-Claude Junckernél is erősebb felhatalmazással láthat munkához.
Öt évvel ezelőtt Luxemburg korábbi miniszterelnökének csak 423 támogató voksot sikerült szereznie. Az egyébként már a voksolás előtt is biztosra vehető volt, hogy Von der Leyen számíthat a három legnagyobb frakció – az Európai Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok – támogatására. A magyar EP-képviselők mind igennel voksoltak, kivéve a Momentum két politikusát, akik tartózkodtak.

Fotó: Reuters
A bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős magyar biztost, Várhelyi Olivért is a soraiban tudó új bizottságát a parlament előtt bemutató Von der Leyen a szavazás előtt elmondott beszédében új kezdetet ígért az Európai Unió számára.
A következő öt évre szóló célkitűzései között elsőként említette az európai klímavédelmi tervet, amelyet ígérete szerint a következő száz napban letesznek az asztalra. A politikus azt is világossá tette, hogy az unió bővítése prioritást élvez az új bizottság feladatai között.
Mint fogalmazott, bizonyítanunk kell nyugat-balkáni barátainknak, hogy ugyanazon a kontinensen osztozunk, ugyanazzal a történelemmel, kultúrával és sorssal, ezért az unió ajtaja továbbra is nyitva marad előttük.
A megválasztott elnök egyébként minden portfóliónál bemutatta az illetékes biztost is. Várhelyi nevét beszéde legelején, rögtön Josep Borrell, az unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselője után említette, miután nyomatékosította, Európa igenis képes arra, hogy alakítsa a világrendet, a világnak pedig nagyobb szüksége van Európa felelős vezetésére, mint valaha.
A magyar biztosnak fontos szerep jut a következő bizottságban: a szavazást követő sajtótájékoztatóján Von der Leyen ismét leszögezte, kontinensünk biztonsága nagyban függ attól, milyen kapcsolatot ápolunk a környező országokkal, ezért elengedhetetlen a szoros együttműködés velük. Noha nemrég Észak-Macedóniának és Albániának – Emmanuel Macron francia elnök vétója miatt – csalódnia kellett, az EU továbbra is elkötelezett marad a csatlakozási tárgyalások mihamarabbi megnyitásában.