Mintegy egymillió ujgur, kazah és más, muzulmán vallású nemzeti kisebbségit tartanak internálótáborokban Kína északnyugati, Hszincsiang tartományában. A fogvatartottak szigorú körülmények között élnek és módszeres agymosáson mennek át – derül ki a most kiszivárogtatott titkos kínai kormánydokumentumból. Ez már a második ilyen kiszivárgás, egy hete a The New York Times bő négyszáz oldalnyi dokumentum alapján közölt cikket a muszlim kisebbségek tömeges internálásáról.
Peking eddig arról beszélt nyilvánosan, hogy a táborlakók önkéntesen vesznek részt átnevelőprogramokban a vallási-politikai radikalizálódásuk megelőzésére. A China Cables néven elterjedt, ismeretlen forrásból származó kiszivárogtatást az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) küldték el, amely pedig tizenhét médiapartnerével osztotta meg a dokumentumot.
Az AP amerikai hírügynökséget idéző Deutche Welle hírportál szerint a többnyire 2017-ben keletkezett írás az internálás kézikönyvének tekinthető az alacsony beosztású funkcionáriusok számára. Azt részletezi, miként kell a táborokat megszervezni, felszerelni, a fogvatartottakat megfigyelni, napirendjüket összeállítani. Mindebből kiderül, hogy a táborok ideológiai és viselkedésbeli kényszerátnevelő létesítmények.
A szökést őrtornyokkal, kettős kapukkal, riasztóval, biztonsági kamerákkal és bejárati őrséggel igyekeznek megelőzni. A táborok egy nagyobb megfigyelőrendszerhez kapcsolódnak Hszincsiangban, és az infrastruktúrában fontos szerepet kap az adatközpont, valamint a mesterséges intelligencia, amely kiválasztja a potenciálisan lefogandó embereket. A tábor lakóit napi 24 órás megfigyelés alatt tartják, még az illemhelyen eltölthető időt is szigorúan szabályozzák.
A táborokba igen könnyen bekerülhet bárki, ha – a hatóság megítélése szerint – gyanúsan viselkedik: egyebek közt külföldön járt, megkérdezi másoktól, szoktak-e imádkozni vagy olyan telefonos szolgáltatást használ, amelyet a kínai kormány nem tud ellenőrizni. A foglyokat az MTI szerint szigorúan pontozzák mindenért: mandarin nyelvtudásuk fejlődésétől kezdve tisztálkodásukon és a napi aprómunkán át a vécéhasználatukig.
