Orbán Viktor: Igazságot akarunk a következő uniós költségvetésben

A magyar miniszterelnök Prágában kiemelte: az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza.

A cseh kormányfő kiáll a szövetségesei mellett Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Igazságtalan az a javaslat, amelyet a távozó Európai Bizottság készített az Európai Unió következő költségvetéséről, és mi igazságot akarunk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Prágában.

A kormányfő részt vesz a Kohézió barátai csúcstalálkozón, amelynek elején a visegrádi országok (V4 – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei egyeztetettek.

A V4-es megbeszélést követően Orbán Viktor kiemelte:

az a tervezet, amelyet ma Európa-szerte vitatnak, a most távozó bizottság javaslata, és annak minden hibáját magán hordozza.

A miniszterelnök szerint ahhoz, hogy a költségvetés igazságos legyen, négy dolognak kell változnia: a rebate-ek (visszatérítések) rendszerét meg kell szüntetni, mert ha újraszámolják a rebate-eket is figyelembe véve, hogy melyik tagállam, mennyit fizet be a saját nemzeti össztermékéhez képest, teljesen igazságtalan képet kapunk.

Azt is figyelembe kell venni, hogy amit a közép-európaiak forrásként kapnak, annak nagy része visszamegy a nyugati tagállamokhoz, és ennek meg kell jelennie az előterjesztésben

– közölte a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta:

az is igazságtalan, hogy a kohéziós forrásokat csökkenteni akarják úgy, hogy minél szegényebb valaki, annál több pénzt vesznek el tőle, és minél gazdagabb valaki, annál kevesebbet.

Úgy vélte, az is szükséges, hogy növeljék a rugalmasságot, a bizottsági javaslat az ellenkező irányba halad, és ez a költségvetés egyre rugalmatlanabb lesz.

Hangsúlyozta: ennek ellenére is optimisták vagyunk, mert a V4-ek nagy szerencséjére két volt pénzügyminiszter is van a visegrádi miniszterelnökök között.

Kérdésre válaszolva közölte: a kutatás-fejlesztés támogatásáról szóló Horizont program az egyik legigazságtalanabb, mert a forrásainak 95 százaléka a régi tagállamokhoz jut, és csak 5 százaléka kerül az újakhoz.

Itt valami nemzeti elemet be kell vezetni

– mondta.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Hasonló a helyzet a klímasemlegesség tekintetében is: kiszámolták, ahhoz, hogy 2050-re a magyar gazdaság karbonsemleges legyen, minden évben a GDP 2,5 százalékát kell a gazdaság átalakítására fordítani, míg ugyanennek a célnak az elérésére Hollandiában 0,5 százalékot – magyarázta.

Közölte: nyilvánvaló, hogy az általános gazdasági fejlettségi szint meghatározó abban, hogy milyen terhet jelent a karbonselmeges gazdaság elérése. Magyarország készen áll arra, hogy 2050-re karbonsemleges gazdasága legyen, de szeretnénk látni ennek a finanszírozási forrását igazságos alapon a költségvetésben – tette hozzá.

Orbán Viktor kijelentette:

akármelyik pontján nyúlnak a költségvetéshez, az a baj vele, hogy nem igazságos. – Mi egy fair és korrekt költségvetést szeretnénk

– fogalmazott a kormányfő.

Az EU bővítéséről a miniszterelnök elmondta: mindannyian csalódottak vagyunk, hogy nem kezdik meg a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ezért fel kell gyorsítani a tárgyalásokat azokkal az országokkal – Szerbiával és Montenegróval -, amelyekkel már megkezdték az egyeztetéseket, hogy valamelyest enyhítsék ezt a rossz döntést, és a bővítés gondolata ne enyésszen el.

A Kohézió barátai csoport 2005-ben jött létre lengyel kezdeményezésre, hogy képviselje a kedvezményezett tagországok érdekeit a nettó befizető országokkal szemben, ráirányítsa a figyelmet a kohéziós politika aktuális kérdéseire, összehangolja az álláspontokat és rendezze a vitákat.

A csoport tagjai először 2012-ben üléseztek Bukarestben.

A szervezők tájékoztatása szerint Prágába várják Bulgária, Észtország, Horvátország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia vezetőit, továbbá Ciprus, Lettország, Litvánia, Románia, Olaszország, Spanyolország és Görögország képviselőit, valamint Günther Oettinger uniós biztost.

Andrej Babiš: Elfogadhatatlan a kohéziós támogatásokra szánt összeg csökkentése

A négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – miniszterelnökei a Kohézió barátai nevű, 17 európai uniós tagállamot tömörítő informális csoport prágai tanácskozása előtt tartottak munkaértekezletet.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a következő költségvetési időszakban az eddigi 1,11 százalékról 1 százalékra csökkenjenek a kohéziós kiadások.

A cseh kormányfő rámutatott: a kohéziós politika célja, hogy a jövőben fokozatosan kiegyenlítődjenek az EU nyugati és keleti tagállamai életszínvonala közötti különbségek. „A csökkentés elfogadhatatlan. Ugyanakkor prioritásként kell kezelni, hogy a támogatási pénzeket értelmesen költhessük el. Lehetőséget kell kapnunk arra, hogy a beruházásokról önállóan, nemzeti szinten dönthessünk” – szögezte le Andrej Babiš.

Peter Pellegrini szlovák kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a kohéziós politikában nem szabad a valóságtól elszakadt döntéseket hozni. „A valóság az, hogy az EU régi és új tagjai között továbbra is nagy fejlődésbeli különbségek vannak, ezeket csak a támogatások folytatásával lehet eltüntetni, ezért harcolni fogunk a kohéziós pénzek csökkentése ellen” – jelentette ki Pellegrini.

Lengyelország sem ért egyet az Európai Bizottság javaslatával, hogy csökkentsék a kohéziós politikára szánt összegeket – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

A V4-es kormányfők nyilatkozataikban kiálltak az Európai Unió további bővítése mellett. Egybehangzóan azt állították, hogy az Európai Tanács döntése a csatlakozási tárgyalások elhalasztásáról a nyugat-balkáni államokkal hiba volt.

„A bővítés tulajdonképpen egy beruházás, nemcsak gazdasági, hanem biztonsági is. Ne feledjük, hogy ezek az országok fontos szerepet játszottak a korábbi migrációs hullám megállításában” – mutatott rá Pellegrini.

Teljes egyetértés mutatkozik a visegrádi országok álláspontjában
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

„Komoly aggodalmaim vannak azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó országok állampolgárainak lesz-e még kedvük megvalósítani azokat a nehéz reformokat, amelyeket a csatlakozás előtt az EU megkövetel, vagy pedig a jövőjüket végül is az Oroszországgal, Törökországgal, Kínával vagy az arab államokkal való együttműködésben fogják látni” – fejtette ki a szlovák kormányfő.

Andrej Babiš közlése szerint a visegrádi kormányfők tárgyaltak a karbonsemlegességgel összefüggő problémákról, valamint az új Európai Bizottsággal való együttműködésről is.

„Brüsszellel folytatott együttműködésünkön van még mit javítani. Egyenrangúságra törekszünk” – mondta a lengyel miniszterelnök.

A négy visegrádi kormányfő munkaértekezlete után a prágai várban megkezdődött a Kohézió barátai csoport csúcstalálkozója. Az Európai Unió 17 keleti és déli országát tömörítő csoport várhatóan közös nyilatkozatot fogad el a következő uniós költségvetésről.