A 11 és 17 év közötti korosztályban ötből négyen nem sportolnak eleget az Egészségügyi Világszervezet (WHO) első ilyen jellegű elemzése szerint.
Emiatt kárt szenved a gyerekek egészsége, agyfejlődése és társas képességeik is. A jelentés szerint a napi ajánlott mozgásmennyiség hiánya univerzális probléma a gazdag és szegény országokban is.
A több mint 146 országban végzett kutatás szerint a fiúk valamivel aktívabbak a lányoknál.
Mozgásnak számít minden, amitől szaporábban ver a szív és erőteljesebben dolgozik a tüdő, lehet az futás, kerékpározás, úszás, futball, ugrókötelezés, gimnasztika – a cél a napi 60 perc mérsékelt vagy erőteljes mozgás. Az aktivitás egészségesebbé teszi a szívet és a tüdőt, erősíti a csontokat és izmokat, hozzájárul a mentális egészséghez és a jólléthez, segíti a normális testsúly megtartását. „Az aktív fiatalokból pedig aktív felnőttek válnak” – fogalmazott Regina Guthold, a WHO munkatársa.
Az életen át tartó aktivitás pedig csökkenti számos betegség, például a szívroham, a stroke és a kettes típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. Egyre több ugyanakkor a bizonyíték arra, hogy a sportolás jót tesz az agy fejlődésének is – írja a BBC.com.
„Jobbak a kognitív képességeik, könnyebben tanulnak, eredményesebb proszociális viselkedést mutatnak” – mondta el Guthold a sportoló fiatalokról. Azokat a viselkedésmódokat nevezik proszociálisnak, amelyek nem hoznak közvetlen hasznot a viselkedés végrehajtójának, de valaki másnak vagy a csoportnak a javát szolgálják.
A szakértők szerint a gyerekek nem lusták. A világjelenség nem őket jellemzi, az ok inkább az, hogy a felnőttek nem veszik figyelembe, nem helyezik előtérbe a testmozgás fontosságát.
Ennek egyik fő tényezője az, hogy a tanulmányi előmenetel a fizikai aktivitás kárára is előtérbe kerül. „A fiatalokat ebben a korban a kemény munkára, a vizsgákra való tanulásra bíztatják. Napjaik nagyon hosszú óráiban az iskolában ülnek, és nem kapják meg a lehetőséget az testmozgásra” – véli Leanne Riley, a jelentés egyik szerzője.
