Von der Leyen: Megnyílt a lehetőség a megállapodásra a migrációs politika ügyében

Az Európai Bizottság megválasztott elnöke a földrész előtt álló kihívások közös megválaszolásaként értelmezett európai eszme gondolatára fűzte fel beszédét, és bizottsági elnöki programjának fő elemeit, illetve gondolati hátterét ismertette. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a külső szemlélőknek sokkal „vonzóbb”, mint ahogy a közösség tagjai látják saját magukat.

Meglehet, hogy Európa öregszik, de Oroszország és Kína is öregszik, és Európa velük szemben „felbecsülhetetlen értékekkel” rendelkezik, méghozzá a jogállamisággal, a szabadsággal, a demokráciával, a különböző életfelfogások iránti nyitottsággal. Mindezt a fiatalok nem találják meg Oroszországban és Kínában.

Európa „nyitott társadalmai” teret adnak a vállalkozó szellem kibontakozásához, egyben a stabilitást és a szociális piacgazdaságot is biztosítják, ami például azt jelenti, hogy egy tudós nemcsak kutatási pénzekhez juthat hozzá az EU-ban, hanem jó iskolába is tudja járatni a gyerekeit úgy, hogy nem kell vagyonokat költenie tandíjra, és azt is jelenti, hogy egy idős-, vagy betegápoló nemcsak munkát szerezhet, hanem az érettségi vizsgát is bepótolhatja, ha nem tudta letenni a hazájában – sorolta.

Ursula von der Leyen a migrációs politika mellett egy sor további konkrét ügyet, tervet is ismertetett. Beszélt a többi között arról, hogy bizottsági elnökként azért dolgozik majd, hogy Európa legyen az első úgynevezett klímasemleges – létezésével, működésével az éghajlatváltozást fokozó gázok légköri mennyiségét nem növelő, illetve a kibocsátását az éghajlatváltozást fékező intézkedésekkel ellensúlyozó – kontinens.

Mint mondta, az a célja, hogy ezt a 2050-re teljesítendő politikai vállalást valamennyi tagország emelje törvényi erőre, rögzítse kötelező erővel bíró elhatározásként a jogrendjében.

Ezzel szemben fel lehet hozni, hogy Európa a klímaváltozást fokozó gázok globális kibocsátásának csupán 9-10 százalékáért felelős, viszont a globális küzdelem élére állhat, megmutathatja a világnak például azt, hogy nyereségesek lehetnek az éghajlatváltozás megfékezését szolgáló beruházások, és megmutathatja, hogy lehetséges a társadalmilag fenntartható átmenet egy új „zöld”, a bolygóval kíméletesen bánó gazdasági rendbe – fejtette ki a CDU-s politikus.

Hozzátette, hogy az Európai Beruházási Bank egy részét át kell szervezni egy úgynevezett éghajlatvédelmi bankká, amelynek közreműködésével a következő tíz évben ezer milliárd eurót (330 ezer milliárd forint) lehet mozgósítani éghajlatvédelmi beruházásokra.