Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Brazília mindent megtesz azért, hogy csökkenjen az illegális erdőirtás mértéke, de szüksége van segítségre – hangoztatta Salles az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 25. éves ülésén (COP25) résztvevő tárcavezető jelezte: a fejlett országok már évekkel korábban támogatást ígértek. Arra hivatkozott, hogy a 2015-ben kötött párizsi klímaegyezmény hatodik cikke kimondja: a fejlett országoknak segítenie kell a fejlődőket a klímaválság hatásainak kezelésében.
Ezzel szemben Jair Bolsonaro brazil elnök még nyáron azt mondta: Brazíliának nincs szüksége segítségre, és a nyugati országok által felajánlott összegeket inkább Európa újraerdősítésére kellene fordítani.
Salles igyekszik megnyugtatni a madridi klímakonferencia résztvevőit, akik aggódnak Bolsonaro környezetpolitikája miatt. Brazília a párizsi klímaegyezmény keretében arra kötelezte magát, hogy 2030-ra nullára csökkenti az illegális fakitermelés mértékét, és nagy kiterjedésű erdősítési tevékenységet folytat.
Ezzel szemben Bolsonaro számos olyan rendeletet hozott, amelyek egyik legnagyobb támogatójának, a mezőgazdasági lobbinak kedveznek. Az elnök úgy döntött, hogy nem jelöl ki újabb természetvédelmi területeket, és nagyobb mértékben hasznosítja az Amazonas régióját. Jair Bolsonaro emellett azzal vádolt meg aktivista csoportokat, hogy ők gyújtották a tüzeket kormánya aláásása érdekében.
Az Amazonas-medence brazíliai részén az elmúlt egy évben 29,5 százalékkal nagyobb területen irtották ki az esőerdőt, mint az azelőtti évben. Ez volt a legkiterjedtebb erdőirtás az országban 2008 óta a brazil űrkutatási hivatal (INPE) adatai szerint. 2018 augusztusa és 2019 júliusa között 9762 négyzetkilométernyi esőerdőt pusztítottak el a térségben.
Brazília Németországtól és Norvégiától is jelentős összegeket kapott az erdőirtás mérséklésére. Norvégia 1,2 milliárd dollárral (360 milliárd forinttal) járult hozzá a brazíliai Amazónia Alaphoz annak 2008-as létrehozása óta. Ugyanakkor a közelmúltban mindkét európai ország felfüggesztette a támogatást a segélyek szellemiségével szembemenő kormányzati politikákra hivatkozva.
Alkotmányos válság és geopolitikai nyomás sújtja az országot.
A szakértő szerint súlyos megtorlás jöhet.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
Orbán Viktor: Putyin és Zelenszkij is úgy gondolja, az idő neki dolgozik – videó
Döbbenetes genetikai eredmény, ami átírhatja a magyarság eredettörténetét
A TV2 lecserélte Tillát: ő Szépréthy Roland, a csatorna új műsorvezetője
Putyin az éjjel megindította az orosz bosszút és ez félelmetes: Ukrajna példátlan támadás alatt – belebukott az ukrán hadsereg egyik legfontosabb parancsnoka
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Alpári módon alázta meg a hatgyermekes édesanyát Molnár Áron + videó
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Szoboszlai stílusos érkezése a válogatotthoz – fotó
Donald Tusk bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen
Itt a bejelentés a világháborúról, kiderültek a nyugati tervek, Kelet-Európa komolyan érintett
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Megtámadták Jeszenszky Gézát, súlyos koponyasérülést szenvedett
Alkotmányos válság és geopolitikai nyomás sújtja az országot.
A szakértő szerint súlyos megtorlás jöhet.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A szakértő szerint súlyos megtorlás jöhet.
Moszkva depolitizálná az ENSZ humanitárius tevékenységét.
Magyarország és Izrael a frontvonalon áll a nemzetközi mélyállam elleni harcban.
Szánthó Miklós szerint Magyarország szerepe meghatározóvá vált.
A lengyel miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményez kormánya ellen, amit azzal indokolt, hogy az elnökválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, tekintet nélkül a körülményekre.
A miniszterelnök szerint a Magyarország elleni titkosszolgálati műveletek és a külföldről pénzelt lejárató kampányok nagyobb sebességre kapcsolnak. A Védelmi Tanács az ország biztonsága érdekében szükséges döntéseket meghozta.
A visegrádi együttműködés is új lendületet kaphat.
Ő már 2014-ben látta a Fidesz megrendülését, négy évre rá még a Fidesz abszolút többségében sem hitt, 2022-ben egyenesen „hatalmas bajban” lévő Fideszt vizionált.
Bánffy Miklósnak meg kellett szerveznie az önálló magyar diplomáciát, s egy megcsonkított ország külpolitikai irányelveit kijelölnie, úgy a hazai közéleti szcénán, mind a nemzetközi küzdőtéren.
Utólag a négyszeres világbajnok is belátta, hogy hibázott.
A szakértő szerint súlyos megtorlás jöhet.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
