Védőbeszéd a Nobel-békedíjastól

Tagadta Mianmar miniszterelnöke a vádat, mely szerint népirtást követett el országának hadserege a rohingja kisebbség ellen. Aung Szan Szu Kjí a hágai büntetőbíróságon közel fél órás beszédet tartott. Mianmar ügyvédei szerint a tárgyalás hátterében a nemzetközi muszlim közösség bosszúja áll.

Buzna Viktor
2019. 12. 11. 17:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben a mianmari Rangunban buddhisták Aung Szan Szu Kjí miniszterelnökért imádkoznak, a szomszédos Banglades menekülttáboraiban muszlim rohingják könyörögnek Allahhoz az igazságtételért. A napokban készült felvételek jól szemléltetik a délkelet-ázsiai térség évszázados problémáját, aminek jegyében szerdán újabb felvonás kezdődött el a Nemzetközi Büntetőbíróság hágai tárgyalótermében. Mianmar miniszterelnöke, Aung Szan Szu Kjí – aki polgárjogi tevékenységéért 1991-ben Nobel-békedíjat kapott – mostanra kapott idézést a taláros testülettől, amely az ázsiai ország nyugati tartományában élő rohingják ellen 2017 augusztusában indított katonai offenzívát tárgyalja. Az ENSZ idén szeptemberre készítette el az eseményekről készült jelentését. Ebben népirtással vádolja a mianmari kormányt, amely a világszervezet álláspontja szerint emberiesség elleni bűnöket követett el a muszlim vallású kisebbség ellen. Az ENSZ tényfeltáró missziója szerint katonák nőket és gyerekeket erőszakoltak meg csoportosan, és falvakat romboltak le. Emiatt több mint 700 ezer ember menekült Bangladesbe.

Aung Szan Szu Kjí a tárgyaláson elismerte, hogy a rohingjákkal szemben a katonaság olykor aránytalanul határozott fellépést tanúsított, ugyanakkor a cselekmények nem jelentettek szerinte népirtást.

– Lehet-e népirtásra irányuló szándéka egy olyan kormánynak, amely aktívan nyomoz, büntetőeljárást indít katonák és tisztjeik ellen? – tette fel a kérdést. Beszédében Aung Szan Szú Kjí kiemelte, országa egyik legszegényebb régiójában a helyzet rendkívül bonyolult, a muszlim kisebbséggel összefüggő problémák évszázadokra nyúlnak vissza. Szerinte a fegyveres konfliktust afgán és pakisztáni szélsőségesek által kiképzett felkelők összehangolt és átfogó fegyveres támadásai robbantották ki; ezekre a hadsereg válaszolt. Az eljárást Gambia kezdeményezte: az afrikai ország egy muszlim lakosságú államokat tömörítő fórum, az Iszlám Együttműködés Szervezetének tagja. A tárgyaláson a Mianmar védelmét ellátó egyik ügyvéd meg is jegyezte ezt, azzal érvelve, valójában nem valamely nemzetállam keresete, hanem a világ muszlim közösségének bosszúja áll a tárgyalás hátterében.

Egy további védő pedig arról beszélt, Mianmar továbbra is hajlandó visszafogadni az elmenekült muszlimokat.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.