Belgium a francia határnál szállásol el migránsokat

Hiába tiltakozott hosszú hónapokig a belga Koksijde város a menekültbefogadás ellen, háromszáz bevándorlót mégis el kell szállásolniuk. A migránsok érkezése a Calais-tól nem messze fekvő városba a francia, sőt a brexit után még sötétben tapogatózó brit hatóságoknak is rossz hír lehet. A város liberális polgármestere szerint egyelőre nincs nyoma a kikényszerített befogadás okozta társadalmi feszültségnek.

Ideiglenes tábor Calais közelében. Visszatérnek Fotó: MTI/AP/Thibault Camus

Idén június 30-ig, a turistaszezon fellendülésének kezdetéig maradhatnak a napokban érkezett menedékkérők az észak-belgiumi Koksijde településen. A tengerparti, a belga Ostend és a francia Dunkerque között félúton fekvő, megközelítőleg huszonkétezres lakosságú város vezetése hosszú hónapokig folytatott harcot a brüsszeli szövetségi kormánnyal, mert nem akart menedékkérőket befogadni. Kísérleti jelleggel a város 2016-ban már elszállásolt háromszáz bevándorlót, ám a migrációs válság mérséklődésével az itteni központ fenntartása feleslegessé vált. Az utóbbi időszakban azonban megint elmérgesedni látszik a belga menekülthelyzet: a befogadásban illetékes szövetségi ügynökség (Fedasil) friss adatai szerint tavaly tizenkilenc százalékkal több menedékkérőt kellett elszállásolniuk, mint az azt megelőző években, jelenleg pedig az ország hatvan befogadóállomásán összesen huszonötezer ellátásra szoruló migráns tartózkodik.

A flamand liberális Maggie De Block vezette menekültügyi minisztérium így tavaly év végén kérte fel hivatalosan is Koksijdét, hogy ismét nyissa meg kapuit – ezúttal összesen négyszáz menedékkérő előtt. A De Blockkal azonos politikai párthoz tartozó polgármester ugyanakkor rögtön elutasította a kérést, mondván: Koksijde nincs a biztonsági készültség azon szintjén, hogy eleget tudjon tenni a kormányzati parancsnak, ráadásul az akkor még csak közelgő brexit, illetve a tengerparti menekültútvonalak zsúfoltsága ­miatt sem lett volna szerencsés a befogadás.

– A Zeebrugge és Calais közötti csempészútvonalon fekszünk. Közel a francia határhoz. Olyan lenne, mintha bátorítanánk a menedékkérőket, nemde? – fogalmazott tavaly év végén Marc Vanden Bussche, Koksijde polgármestere. Koksijde mindössze tíz kilométerre fekszik a francia határtól.

Ideiglenes tábor Calais közelében. Visszatérnek
Fotó: MTI/AP/Thibault Camus

Azóta a kormányzat és a város között mégis megszületett a kompromisszum, miszerint négyszáz helyett csak háromszáz migránst szállásolnak el, őket is június 30-ig, a nyári turistadömping beköszöntéig. A menedékkérők első, ötvenfős csoportja szerdán érkezett meg a flamand városba, a többiek majd fokozatosan követik őket. A Fedasil annyit árult el róluk, hogy főként szíriai, afgán és iraki állampolgárokról van szó. Az ügynökség egyébként negyven menedékkérőnek munkát is nyújt a bezárt katonai támaszpontból villámgyorsan menekültszállóvá alakított központban. A helyi sajtó azon felvetésére, hogy társadalmi feszültséget szül-e a kikényszerített befogadás, a polgármester határozott nemmel felelt.

Korábban, még a 2016-os menekültközpont felállításakor mindenesetre akadtak kisebb incidensek. A helyi uszoda szabályzatát például arabra kellett lefordítani, miután egy bevándorló megtapogatott egy ott fürdőző tizenkét éves lányt. Akkor a liberális polgármester ki is akarta tiltani a befogadott menedékkérőket az uszodából, ám erre nem kapott felhatalmazást a régió vezetésétől.

Egy másik, jelenleg is releváns kérdés, hogy a bevándorlók gyermekei hogyan is fognak beilleszkedni a helyi iskolába, amely önként jelentkezett, hogy segíti majd az oktatásukat. A héten már huszonhárom, zömében általános iskolás korú menedékkérő kezdte meg tanulmányait Koksijdében. – A szülők és az iskolaközösség előzetesen nem jelezték, hogy problémát jelentenének a külföldi diákok – tájékoztatta a helyi sajtót az intézmény, hozzátéve: a nyelvi akadályok leküzdése érdekében egyelőre piktogramos táblákkal folyik majd a tanulás.