„Amikor látom, milyen állapotok uralkodnak azokban a szíriai és iraki táborokban, ahol a dzsihadisták családtagjai élnek, a bőrömön érzem a helyzet égető sürgősségét” – hangsúlyozta Maurer.
„Az országoknak felelősséget kell vállalniuk állampolgáraikért, megoldást kell találniuk hazatelepítésükre, és bíróság elé kell állítaniuk azokat, akik bűncselekményt követtek el” – folytatta. Az elnök aláhúzta: gyakran ugyanezek az országok kardoskodnak a legjobban azért, hogy a származási országok fogadják vissza az Európa felé egy jobb élet reményében útra kelt migránsokat.
Maurer jelezte: megérti ezeknek az államoknak a biztonsági aggodalmait, de nem megoldás, hogy nem vesznek tudomást a börtönben sínylődő emberekről, ahogy az sem, hogy megvonják az állampolgárságot tőlük.
A nemzetközi közösség azóta küzd a dzsihadisták hazatelepítésének kérdésével, hogy Irak után Szíriából is sikerült kiűzni az Iszlám Állam szélsőségeseit.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011-ben létrehozott, Szíria ügyében vizsgálódó, nemzetközi, független nyomozóbizottság január közepén aggodalmát fejezte ki a dzsihadisták gyermekeinek sorsa miatt. Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának egyik illetékese, Marie-Dominique Parent 700 és 750 közé tette azoknak a gyerekeknek a számát, akik európai uniós tagországok állampolgáraitól születtek, és jelenleg északkelet-szíriai táborokban élnek nyomorúságos körülmények között.
A kurd hatóságok statisztikái szerint összesen mintegy 12 ezer külföldi – 4 ezer nő és 8 ezer gyerek – él három táborban, a többségük al-Holban.
