Kovács Zoltán: A holokauszt oktatása Magyarország nemzeti alaptantervének kötelező része

A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár arra a cikkre válaszolt, amely a zsidó kultúrával és mindennapi élet híreivel foglalkozó, Tablet című amerikai portálon jelent meg.

Sajnálatos látni néhány kísérletet, amely megpróbálja más célokra kihasználni Kertészt, különösen, ha ezek a vádaskodások egész egyszerűen nem felelnek meg annak, ami ma Magyarországon történik – írta az államtitkár. Leszögezte, hogy nem az ő feladata a magyar irodalom alakjai munkáinak és „meggyőződéseinek” értékelése, de kötelességének érzi a Magyarország iránt érdeklődőket emlékeztetni arra, hogy Orbán Viktor kormánya milyen sokat tett az antiszemitizmus ellen és Magyarország zsidó közösségének támogatásáért.

„Ahogyan azt többször is leírtam már, az antiszemitizmus és a magyar kormányzat alapvetően nem fér össze egymással” – fogalmazott Kovács Zoltán, és a válaszcikkben megadta két korábbi blogbejegyzésének a linkjét. „A tények magukért beszélnek” – állapította meg, majd példákat sorolt.

Felidézte, hogy 2010 óta Magyarország Izrael egyik legszilárdabb nemzetközi támogatója, és a magyar kormány bevezette a zéró tolerancia politikáját az antiszemitizmus ellen. „Orbán Viktor volt az első magyar kormányfő, aki nyíltan szólt Magyarország bűnéről a holokauszt idején, kimondva, hogy 'Magyarország bűnt követett el, amikor ahelyett, hogy megvédte volna a zsidókat, úgy döntött, hogy a nácikkal működik együtt'. Az Orbán-kormány volt az, amely bevezette a holokauszt kötelező oktatását a nemzeti alaptantervbe, intézményesítette a Holokauszt Emléknapot, és elődjei kudarca után megállapodott a (zsidók kárpótlásával foglalkozó) nemzetközi Claims Conference vezetőivel az Auschwitz-Birkenau Alapítvány pénzügyi támogatásának elsőbbségben részesítéséről” – írta.

Megemlítette, hogy az Orbán-kormány Holokauszt Múzeumot hozott létre Budapesten, és figyelt arra, hogy az új alkotmányban a zsidó közösség magyar nemzetalkotóként szerepeljen. „A mai kormányzópárt felelősségteljesen szigorította a gyűlöletbeszédre vonatkozó törvényeket, és törvényen kívül helyezte a paramilitáris csoportokat” – szögezte le.

Kovács Zoltán megemlítette ezen kívül, hogy a magyar kormány nemcsak segített zsinagógák és zsidó temetők helyreállításában, hanem elkötelezte magát új zsinagógák építése mellett is.

Utalva a nyugat-európai országokban tapasztalható, növekvő antiszemita gyűlölet-bűncselekményekre, hangsúlyozta, hogy Magyarországon az ilyen jellegű bűncselekmények száma csökkent. Idézte David P. Goldman tavaly Budapesten készült riportját, amely Magyarországot „az európai zsidók számára legbiztonságosabb országnak” minősítette. Idézte az államtitkár a Financial Times egyik, még májusban megjelent cikkét is, amely – mint fogalmazott -„megkapóan írt” a magyarországi „zsidó reneszánszról”.

Kovács Zoltán kitért a Tablet cikkében „dohos” írókként említett alkotók és műveik tantervbe emelésére is. Leszögezte: „Fontos megérteni, hogy olyan eseményekről és olyan időkben írtak, amelyek földrengésszerű változásokat hoztak Magyarországnak, és amelyekre a teljes politikai spektrum szereplői nemzeti tragédiaként tekintenek”. Hozzáfűzte, hogy erről az időszakról, miként a 20. század nagyobb részéről is, beszélni is tilos volt, nem hogy iskolában tanulni. „Ez nem irrdentizmus. Ez nemzeti örökségünk megértése” – hangsúlyozta.

Az államtitkár írása végén hangsúlyozta: a nemzeti alaptantervről folyó vitára szükség van Magyarországon, de a „rosszul tájékozottak külső kísérletei” Kertész Imre örökségének kihasználására azt sugalmazza, mintha antiszemitizmus vagy holokauszttagadás lenne valamiképpen a háttérben, de ez „nemcsak haszontalan, hanem tényszerűen alaptalan is”.