A kimutatás nem tartalmazza azokat az európai uniós állampolgárokat, akik három hónapnál rövidebb időre érkeztek az országba, és tartózkodásukat nem kötelesek bejelenteni a hatóságoknak. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az EU-n kívüli országokból számosan engedély nélkül élnek és dolgoznak Csehországban.
Mindezek alapján a rendőrség és a prágai sajtó úgy véli, hogy az idegen állampolgárok valós száma Csehországban mintegy 650 ezer körül mozoghat.
A hivatalos kimutatás szerint a legnagyobb számban ukrán (145 518), szlovák (121 278) és vietnami (61 952) állampolgárok élnek Csehországban. Létszámban utánuk az orosz (38 207), lengyel (21 767), német (21 487), bolgár (17 183) és román (16 824) bevándorlók következnek. A magyar állampolgárok száma 2019 közepén 6500 körül volt, az év végi adatot nem hozták nyilvánosságra.
A külföldiek döntően munkát keresve érkeztek Csehországba, míg több tízezeren a nagy nemzetközi cégeket képviselik, illetve egyetemi tanulmányokat folytatnak, elsősorban Prágában.
A cseh belügyminisztérium 2019-ben összesen 1922 idegennek nyújtott a nemzetközi előírások szerinti védelmet, ami éves szinten 13 százalékos növekedés. Közöttük az örmények, ukránok és georgiaiak voltak a legnagyobb számban. Menekültként 61 külföldi kapott letelepedési engedélyt a cseh hatóságoktól.
A közölt adatok szerint tavaly 5677 engedély nélkül az országban tartózkodó külföldit fogott el a cseh idegenrendőrség, 685-tel többet, mint 2018-ban. Többségük olyan ukrán és moldovai állampolgár volt, akiknek lejárt a tartózkodási és munkaengedélye, de nem hagyta el Csehországot.
A cseh statisztikai hivatal tavaly novemberi közlése szerint Csehország lakossága akkor 10,6 milliót tett ki.
