Sportot űznek a kritizálásból

Mindegy, mit tesz a jelenlegi magyar és lengyel kormány, mindig kritizálni fogják őket a hazai és nyugat-európai balliberálisok, szocialisták és zöldek – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Roman Joch cseh konzervatív politikai elemző. A prágai Polgári Intézet igazgatójával a koronavírus-járvány kezeléséről, a nacio­nalizmusról és a kelet–nyugati törésvonalakról beszélgettünk.

Ursula von der Leyen és alelnöke, Frans Timmermans. Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

– A cseh kormány az elsők között hozott szigorú intézkedéseket a koronavírus-járvány megfékezése érdekében. Most az elsők között lazítja a korlátozásokat: a boltok fokozatosan kinyithatnak, a csehek külföldre utazhatnak. Nem túl korai mindez?

– Majd meglátjuk. Akár a visszájára is fordulhatnak az enyhítések, megnőhet a fertőzöttek száma, akár a halottaké is. Egyelőre azonban megnyugtatók a statisztikák, az emberek pedig vágynak arra, hogy véget érjen a rendkívüli állapot. Lassan elfogy a türelmük. A külföldi utazás inkább elméleti lehetőség, hiszen szomszé­daink többsége lezárta határait. Ráadásul azoknak, akik hazatérnek, okirattal kell bizonyíta­niuk, hogy nem fertőződtek meg. Máskülönben két hét karantén vár rájuk.

– Európa többi országához hasonlóan Csehországban is különleges jogkörökkel ruházták fel a kormányt, hogy megbirkózzon a válsággal. Egyes politikusok és elemzők szerint ezek a lépések a tekintélyelvűség és a nacionalizmus felé viszik Európát. Mit gondol erről?

– Nem osztom ezt a véleményt. A rendkívüli felhatalmazást az egyes országok alkotmányai teszik lehetővé, vagyis törvényesek. Egy ilyen válságban magától értetődő a kormány jogköreinek kiszélesítése. Ahogyan az is magától értetődő, hogy a válság után visszatérünk a megszokott életünkhöz. Mert ha nem térünk vissza, csakis akkor beszélhetünk tekintélyelvűségről, de nem hiszem, hogy ez fog bekövetkezni. A nacionalizmus újjáéledését sem észlelem. Csupán annyit látok, hogy Európa-szerte az emberek jobban megbíznak kormányaikban, mint a központi EU-intézményekben.

Roman Joch

– A koronavírus-járvány arra világított rá, hogy a nemzetállamok határozottabb lépéseket képesek tenni a válság idején, de az is bebizonyosodott, hogy az európai gazdaságok mennyire egymásra vannak utalva. A járvány megváltoztathatja az ­Európai Uniót?

– Egyetértek azzal, hogy a nemzetállamok gyorsabban reagáltak, hiszen több jogosultsággal rendelkeznek, de szükségünk van az EU-ra, a közös piacra, az európai együttműködésre. Túl korai lenne megjósolni, hogyan változtatja meg az EU-t a járvány, de az egyik legfontosabb kérdés az: elhagyja-e Olaszország az EU-t?

– Ezt mi alapján mondja?

– Én magam nem hiszem, hogy Olaszország ki fog lépni, de nagyon sok olasz embert elkeserített az, hogy az EU és más tagállamok nem nyújtottak elegendő segítséget a járvány idején, ami miatt megerősödött az euroszkepticizmus.

Ursula von der Leyen és alelnöke. Az Európai Néppárt behódolt a baloldalnak
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

– Magyarországot éles bírálatokkal illették egyes európai politikusok és nemzetközi szervezetek, amiért a kormány rendeleti úton gyakorolja a hatalmat. A járvány idején az ­uniós intézmények sem álltak le a Lengyelországot és Magyarországot elmarasztaló eljárásaikkal. Ezek az állandósult viták okozhatnak törést Kelet- és Nyugat-Európa között?

– Mindegy, mit tesz a jelenlegi magyar és lengyel kormány, mindig kritizálni fogják őket a hazai és nyugat-európai balliberálisok, szocialisták és zöldek. Egy cseh európai parlamenti képviselő nemrég a Twitteren jegyezte meg, hogy a franciaországi rendkívüli intézkedések tízszer szigorúbbak a csehországiaknál, ami azt jelenti, hogy ötvenszer szigorúbbak a magyar lépéseknél. Lengyelország és Magyarország bírálatából sportot űz a baloldal, amelyet a balközép kormányok megtehetnek, de a nemzeti-konzervatív oldal nem. Szerintem a Nyugat- és Közép-Európa közötti törésvonal már évek óta létezik, gondoljunk csak a bevándorlás vagy a klímaváltozás kérdésének a különböző megítélésére.

– A Magyar Nemzetnek tavaly márciusban adott interjúban azt nyilatkozta, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság előző, akkori vezetője egymás ellen hangolta a tagállamokat, ezzel az unión belüli ­euroszkepticizmust erősítette. Mi a véleménye az új Európai Bizottságról?

– A bizottság új vezetője, Ursula von der Leyen nagyon gyenge elnök. A bizottság igazi hajtóereje az első alelnök, Frans Timmermans, aki egy szocialista, zöldfanatikus. Bár az Európai Néppárt legyőzte őket a tavalyi európai parlamenti választásokon, a szocia­listáknak mégis több hatalmuk van, mint amennyi az eredményeik alapján járna nekik. Az Európai Néppárton belüli fősodor néhány kivételtől – például az osztrák kancellártól, Sebastian Kurztól – eltekintve pedig kibékült, együttműködik, illetve megadta magát a baloldalnak.

– Az új szlovák koalíciót jobbközép és liberális pártok alkotják. Ön szerint miként fog viszonyulni a visegrádi négyekhez Igor Matovič kormánya Robert Fico szociáldemokrata vezetésű kormányához képest?

– Igor Matovič nagyszerű vezetője volt a szlovák ellenzéknek, de kérdés, hogy hatékony miniszterelnök lesz-e. Nem gondolom, hogy kormánya másképpen viszonyul majd a V4-ekhez. Közép-Európában csak őrültek és elvakult emberek ellenezhetik a V4-együttműködést.

– Csehországban jövőre tartanak választásokat. Andrej Babiš miniszterelnök és mozgalma, az ANO évek óta magabiztosan vezeti a népszerűségi listákat. A válság még inkább megerősítette őket. Mi a sikerük titka?

– Inkább a válság elején erősödtek meg, ám a kormány sok hibát követett el az utóbbi időben. Gyakran változtatta meg véleményét, ami zavart és csalódottságot okozott az emberekben. Sokan próbálták már megválaszolni azt a kérdést, hogy mi a Babiš-kormány sikerének titka. Egyesek szerint a nagyszerű marketingstratégia, illetve az, hogy megszállottan figyelik a közvélemény-kutatásokat. Két másik szempontra is felhívnám a figyelmet. Egyrészt a miniszterelnök ideológiáktól mentes és pragmatikus megközelítésére, illetve az ANO ugyancsak ideológiáktól mentes természetére. Az erős ideológiai meggyőződésű embereknek, mint amilyen én vagyok, vagy például a baloldali radikálisoknak ez nyilván nem tetszik, ám a legtöbb ember kevésbé elkötelezett valamilyen ideológia iránt, ezért elégedettek Babišsal – ez a cseh szavazók egyharmadát jelenti. Másrészt politikáját egyetlen demográfiai csoportra, a legnagyobb mértékben növekvő szavazórétegre szabta: az idősekre és nyugdíjasokra. Egy olyan társadalomban, ahol nem születik elég gyermek, az idősek és nyugdíjasok szavazatai egyre inkább számítanak, rá­adásul nagyobb arányban mennek el voksolni, mint a fiatalok.

Eljárás Lengyelország ellen

A vírus nem ölheti meg a demokráciát – ezzel a felütéssel jelentette be tegnap Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, az európai értékek védelméért felelős uniós biztos, hogy a testület kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen. Varsó tegnap felszólítólevelet is kapott Brüsszelből, amire két hónapja van válaszolni. A bizottság szerint a lengyelek – még jóval az európai járvány előtt, tavaly decemberben elfogadott – igazságszolgáltatási reformja nem fér össze az uniós értékekkel, mert az nemcsak aláássa a bírák függetlenségét, de megakadályozza őket abban, hogy közvetlenül alkalmazzák az igazságszolgáltatás függetlenségét védő közösségi jogszabályokat. „Meg lehet reformálni a bíróságok működését, de ez nem mehet az uniós joggal szembe” – hangoztatta online beszámolóján Jourová. Lengyelország már egy ideje dolgozik az igazságszolgáltatás reformján, mondván: a lengyel jogrendben szükség van az új előírásokra, a jogrendet stabilizálni kell. Az Európai Bizottság még 2017-ben, az akkori jogállamisági biztos, Frans Timmermans nyomására indított eljárást a lengyelek ellen, épp a bíróságok függetlenségének és a hatalmi ágak szétválasztásának sérülésére hivatkozva. A most kritizált jogszabálycsomag fegyelmi büntetéseket és akár elbocsátást helyez kilátásba azoknak a bíráknak, akik kétségbe vonják kollégáik legitimitását, illetve akik a bírói függetlenséggel összeegyeztethetetlen politikai tevékenységet folytatnak. Věra Jourová tegnap a varsói konzervatív kormány azon tervét is bírálta, hogy az országban május 10-én, szerinte az egészségügyi helyzetre fittyet hányva, rendezzenek elnökválasztást. (J. T.)