Brüsszel nagyítóval vizsgálja a rendkívüli intézkedéseket

Didier Reynders igazságügyi ­uniós biztos szerint a magyar rendkívüli szabályozásnak vannak aggasztó elemei, de az Európai Bizottság minden tagállamban, így nem csak Magyarországon vizsgálja a helyzetet.

EU-COMMISSION/REYNDERS Fotó: Yves Herman Forrás: Reuters

Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa (képünkön) vendégeskedett tegnap az uniós parlament jogi bizottságában, ahol többek között a járványhelyzet jelentette jogi jellegű kihívásokról, illetve a bizottság e téren folytatott munkájáról tájékoztatta a képviselőket. A liberális belga Reynders közölte, a különleges jogrend alatt is fontos, hogy a tagállamokban a bíróságok megfelelően működjenek. E téren emlékeztetett arra is, hogy a bizottság múlt héten kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen, mert úgy ítélte meg: a lengyel reform nemcsak aláássa a bírák függetlenségét, de megakadályozza őket abban, hogy közvetlenül alkalmazzák az igazságszolgáltatás függetlenségét védő uniós jogszabályokat.

Fotó: Yves Herman / Reuters

Magyarországgal kapcsolatban a biztos egyetlen félmondatot ejtett el. Mint mondta, valamennyi tagállamban vizsgálják a járvány miatti rendkívüli intézkedéseket, így hazánkban is. Megerősítette, hogy a bizottság az eredeti tervek szerint szeptemberben tervezi nyilvánosságra hozni az éves jogállamisági jelentését. A magyar kérdés azután került ismét terítékre az ülésen, hogy az Európai Parlament szocialista frakciójának részéről a német Tiemo Wölken számonkérte a bizottságot, hogy miért nem cselekszik a demokráciát szerinte leépítő Magyarországgal szemben. Válaszában Reynders ismét azt hangoztatta, hogy valamennyi tagállamban folyamatosan vizsgálják a vírus miatti rendkívüli intézkedéseket.

– Én kifejezetten abban látom a problémát, hogy nincs meghatározva pontosan, meddig is tart a magyarországi veszélyhelyzet – mondta a liberális politikus, hozzátéve: az meghatározott időre kellene hogy szóljon, vagy a magyar parlamentnek kellene döntenie a lehetséges meghosszabbításáról, vagy a véget vetéséről. – Így közelről meg kell néznünk, mi is fog történni – szögezte le.

Reynders állításával ellentétben a magyar törvény igenis kimondja, hogy az Országgyűlés visszavonhatja a védekezésről szóló törvényt. Emlékezetes, hogy Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, az európai értékek védelméért felelős uniós biztos a múlt héten a nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy ő maga már nagyon alaposan elolvasta a magyar jogszabályt, és annak nincs az uniós joggal ellentétes eleme. A magyar ügy már jövő szerda délután folytatódik az uniós parlamentben, ugyanis a plenáris ülésén tárgyalja a hazai rendkívüli intézkedéseket.