Feltételekhez kötik a légitársaságoknak szánt milliárdokat

Kilenc francia regionális légitársaság nyílt levélben kérte az Aéroports de Paris-tól, hogy júniusban nyissa meg a Párizs-Orly repülőteret, ellenkező esetben tömeges leépítés és csőd fenyegeti a cégeket. Közben a francia állam feltételekhez köti a nemzeti légiszállító Air France-nak szánt 7 milliárd eurós mentőcsomagot, a holland kormány pedig a szakszervezetek tiltakozása miatt kivár a cégcsoporthoz tartozó KLM légitársaság kisegítésével.

A francia regionális légitársaságok az április 1. óta zárva tartó Párizs-Orly repülőtér minél előbbi megnyitását kérték az Aéroports de Paris-tól. Az AFP francia hírügynökséghez eljuttatott nyílt levelükben a társaságok kijelentették, hogy a jelenlegi helyzet „nem fenntartható sem az ügyfelek, sem a személyzet, sem a légitársaságok szempontjából”.

Az Air Caraibes, az Air Corsica, az Amelia, a Chalair, a Corsair, a Frenchbee, a La Compagnie, a Level és a Transavia vezetői június 26-át jelölték meg az újranyitás preferált időpontjaként. A francia főváros repülőtereit fenntartó Aéroports de Paris óvatosan fogadta a légitársaságok felhívását. A fenntartó szintén azt szeretné, ha az Orly repülőtér „a lehető leghamarabb újra megnyithatna”, de ez szerintük csak „megfelelő számú, jól tervezhető járat esetén” lehetséges, válaszolták az AFP-nek.

A francia kormány áprilisban 7 milliárd eurós mentőcsomagot szavazott meg az Air France számára, amelyet az Európai Bizottság szerdán jóváhagyott. A francia nemzeti légitársaság azonban csak azzal a feltétellel juthat hozzá a kormány hitelgaranciájához, ha vállalja, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkenti flottája károsanyag-kibocsátását, és 2024-ig ugyanennyivel csökkenti a belföldi járatok emisszióját. Az Air France járatainak mintegy 90 százalékát állította le a járvány miatt – olvasható a V4NA cikkében.

Az Air France-csoporthoz tartozó KLM légitársaság jövőjéről tárgyalt szerdán a holland képviselőház. Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter áprilisban még úgy nyilatkozott, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett a vezetési struktúra átrendezését várja el a vállalattól a kilátásba helyezett 2-4 milliárd eurós mentőcsomag fejében. Hoekstra a szerdai kormányülésen már óvatosabban fogalmazott, azt mondta, a légitársaság június közepéig csődbe megy, ha a kormány nem tesz azonnali és határozott lépéseket a 2000 munkahely megmentésére.

Hátráltatja a holland kormány döntését, hogy a KLM munkavállalói nincsenek meggyőződve a franciákkal kötött együttműködés hasznosságáról. A KLM egyik szakszervezeti vezetője, Dario Fucci a múlt héten holland lapoknak kijelentette: „Közösen vesszük az üzemanyagot és közösen áruljuk a jegyeket, de itt megáll a történet”. A francia szakszervezeti vezetők erre nyílt levelükben azt válaszolták: „Amikor az Air France 2004-ben megvette a KLM-et, a KLM a csőd szélén tántorgott”.