Nem jött be Klaus Johannis magyarellenes taktikája

A megkérdezettek 33 százaléka szavazna a PNL-re, amely két hónappal ezelőtt még csaknem 50 %-on állt.

Nem javította a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűségi mutatóit a PNL-t a háttérből irányító Klaus Johannis államfő április végi magyarellenes kirohanása. Egy friss, május első hetében készült közvélemény-kutatás szerint az év végén esedékes parlamenti választásokon a megkérdezettek 33 százaléka szavazna a jobbközép PNL-re, amely két hónappal ezelőtt még csaknem 50 százalékon állt.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt 22,5 százalékos támogatottsággal követi a hatalmon lévő formációt. A harmadik helyen végezne a liberális Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) 22 százalékkal. A jobboldali, nacionalista Népi Mozgalom Párt (PMP) 6,5 százalékos támogatottságra számíthat. Kevéssel az ötszázalékos bejutási küszöb fölött végezne a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a balközép Pro Románia Párt. Egy ilyen politikai összetételű törvényhozás alapján hárompárti, PNL–USR–PM-koalíciót valószínűsítenek az elemzők.

Közben ma a romániai diszkriminációellenes tanács ötezer lejes (360 ezer forint) bírságot rótt ki az államfőre április végi kijelentései miatt, mivel azok „diszkriminatívak voltak és megsértették az etnikai hovatartozáshoz kapcsolódó méltóság jogát.” Johannis közölte: bíróságon támadja meg a döntést.

Az elnök magyarellenes kirohanása máig visszhangokat ver. Tiltakozását fejezte ki például Navracsics Tibor korábbi magyar uniós biztos, az Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője is, amiért Johannis veheti át idén a rangos Nemzetközi Károly-díjat.

Több tekintélyes német nyelvű európai lap is bírálta a román elnök nacionalista kirohanását. A kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig egyfajta kelet-európai példaképként emlegették Johannist. A német Der Spiegel minapi cikkében azt írta, Johannis a romániai magyarok ellen uszít, amivel sötét időket idéz. Az újság arra emlékeztetett: a román elnöknek 2019 végén azért ítélték oda a Nemzetközi Károly-díjat, mert úgy tekintettek rá, mint aki ellenáll a nacionalizmus csábításának. A cikk szerzője úgy vélte, Johannis a nacionalisták egyik legdurvább közhelyét vetette be, miszerint Magyarország el akarja szakítani Erdélyt, és ehhez a romániai magyar kisebbséget használja fel.

A Deutsche Welle szerint jó hatással lenne a kialakult helyzetre, ha az elnök bocsánatot kérne kijelentéséért. Johannis a nacionalista, populista, Európa-ellenes szociáldemokratákat a demokrácia balesetének nevezte, s ez jól csengett a hívei, de az uniós partnerek körében is – idézi fel az államfő politikáját a csatorna, kiemelve: most ő maga csúszott a nacionalista-populista mocsárba. A svájci Neue Zürcher Zeitung cikkében úgy vélte, a szász származású elnök semmit sem változtatott a magyarok gyanakvásán és kirekesztettségérzésén. A román himnuszt patetikusan éneklő Johannis maga cáfolt rá Romániában sokat emlegetett állításra, miszerint a kisebbségeknek gondtalan az életük – állapította meg a szerző. A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy egész oldalt szánt Johannisnak.

Cikkében a német újság is felemlegeti a román államfőnek adományozott Nemzetközi Károly-díjat, s megjegyzi: az államfő kritikusai úgy vélik, Johannis nem érdemli meg ezt az elismerést.