„Nem akarunk hitelből élni”

Az uniós helyreállítási alapból származó pénzek méltányosabb elosztása mellett foglaltak állást csütörtökön a visegrádi négyek Csehországban tárgyaló miniszterelnökei. Az EU költségvetése, a migrációs kvóták kérdése, illetve a szlovákiai magyar kisebbség helyzete Igor Matovič szlovák miniszterelnök mai budapesti tárgyalásain is terítékre kerülhetnek.

Igazságosan kell elosztani azt a pénzt, amelyet az Európai Unió a koronavírus-járványból fakadó gazdasági nehézségek leküzdésére oszt szét a tagállamok között – ebben a kérdésben egységes az álláspontja a visegrádi országok kormányfőinek, akik csütörtökön a dél-csehországi Lednicében első ízben találkoztak személyesen azóta, hogy a járvány márciusban kitört Európában. A szóban forgó uniós helyreállítási alap keretében összesen 750 milliárd euróra számíthatnának a tagállamok; 500 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtanának, 250 milliárdot pedig kölcsönök útján.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint bár Magyarország alapvetően pozitívan viszonyul a javaslathoz a helyreállítási alapról, morális problémát jelent például, hogy összességében a gazdag országok több pénzt kapnának, mint a szegényebbek. Mint a V4-kormányfők tegnapi közös sajtótájékoztatóján hangoztatta, az európai gazdaság újraindítását illetően a magyarok álláspontja az: a pénzt először meg kell keresni és utána kell elkölteni.

– Ha valaki megfordítja a sorrendet, vagyis hitelt akar, azt akarja elkölteni, és utána akar érte megdolgozni, annak a kockázatát mindenki viselje saját maga – tette hozzá. Hasonló véleményt fogalmazott meg kedden Varga Mihály pénzügyminiszter, mondván: az európai helyreállítási terv ki nem mondott célja a hosszú idő óta pénzügyi és strukturális problémákkal küzdő dél-európai országok gazdasági összeomlásának megakadályozása.

– A visegrádi államok szempontjából az a lényeges, hogy kevesebbet kelljen befizetniük, mint amennyi pénzben a helyreállítási alapból részesülnek, hiszen mindez a nemzeti államadósság része lesz – mondta lapunknak Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint az sem mindegy, hogy a 750 milliárd eurónak mekkora részét képezik az EU költségvetési programjaiba visszaforgatott támogatások, illetve a hitelek. – Magyarország fegyelmezetten gazdálkodó, államadósságát folyamatosan csökkentő ország, ezért fontos, hogy ne vállaljon át aránytalanul nagy kockázatokat olyan tagállamoktól, amelyek nem tudnak vagy nem akarnak ezen az úton haladni – mondta nemrég az M1 aktuális csatornán Szabó Dávid József külpolitikai elemző.

– Nem akarunk elvenni semmit a déli országoktól, de az lehetetlen, hogy a nálunk gazdagabbak több támogatást kapjanak – mondta csütörtökön Orbán Viktor, megjegyezve: Portugália hasonló méretű és fejlettségű ország, mint Magyarország, de hazánk 30 százalékkal kevesebbet kapna, és ez biztosan nincs így jól. Az EU következő, 2021–2027-es költségvetése és a helyreállítási alap is központi témája lesz a jövő heti EU-csúcsértekezletnek, de a migráció kérdése is terítékre kerülhet, mivel a július elsején kezdődő német EU-elnökség programja állítólag tartalmazni fogja a bevándorlók tagállamok közötti elosztásának kérdését is. Az elmúlt napokban Budapest, Prága és Varsó is világossá tette: nem támogatják a kötelező kvótarendszert.

A V4-ek együttműködéséről, az EU költségvetéséről és a helyreállítási alapról is tárgyal ma Budapesten Orbán Viktorral Igor Matovič szlovák miniszterelnök – ezt Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár tudatta lapunkkal. Szó eshet a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről is. Ennek most az ad különös jelentőséget, hogy a márciusban hivatalba lépett Matovič gesztust téve bocsánatot kért a szlovákiai magyaroktól az őket az anyanyelvükhöz való ragaszkodásuk miatt ért igazságtalanságokért, illetve a trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából fogadást adott felvidéki magyar személyiségeknek. Csehország után Matovič második külföldi útja vezet hazánkba kormányfőként.