időjárás 31°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Kovács Zoltán: A helyszíni szervezők mérlegelésére bízzuk a fővárosi rendezvények megtartását

Szerdáig voksolnak az oroszok

Bendarzsevszkij Anton
2020.06.26. 14:05
Szerdáig voksolnak az oroszok

Pénteken már a második napja tartott Oroszországban az alkotmánymódosításról szóló népszavazás, amely a koronavírus-járvány miatt egészen július 1-jéig eltart. Ehhez hasonlóra még soha nem volt példa az orosz történelemben. A referendumom várhatóan jóváhagyják, hogy Vlagyimir Putyin 83 éves koráig a Kreml ura maradjon.

Vlagyimir Putyin január 15-én jelentett be nagyszabású alkotmánymódosításokat: egyes szociális juttatások megjelennek az alaptörvény szövegében, az orosz jogrendet a nemzetközi jog fölé helyezik, illetve kibővül majd az elnöki hatalom, miközben a kormányfő pozíciója tovább veszít a súlyából. Összesen 206 kisebb-nagyobb súlyú változásra kerülhet sor az orosz alaptörvényben. A legfontosabb módosítás azonban az elnöki ciklusokra vonatkozik: mivel Putyin már a második időszakát tölti, a jelenleg hatályos alkotmány szerint 2024-ben le kellene köszönnie. A módosítások szerint azonban az alaptörvény jelentős átszabására hivatkozva az államfő ciklusainak a számítása újraindul. Ha tehát a polgárok is jóváhagyják ezt a referendumon, Putyin újabb két ciklusra, vagyis 2036-ig, 83 éves koráig Oroszország ura maradhat.

A népszavazáson nem lehet az alkotmánymódosítás egyes pontjaira szavazni – a változások egységes csomagként jelennek meg. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel – Támogatja-e az Oroszországi Föderáció alkotmányának változásait? –, amire csak igen vagy nem válasz adható. Az alaptörvény akkor módosulhat majd, ha a népszavazáson megjelent szavazók legalább fele támogatja a változtatásokat. A szavazásra használt urnákat éjszakánként lezárják majd, másnap pedig a voksolás folytatódik. A részvételi arányról rendszeresen beszámol a választási bizottság, de eredmények csak július 1-je után lesznek.

Az alkotmánymódosítások kérdése az elmúlt hónapokban megosztotta az orosz közvéleményt. Miközben egyes ismert közéleti személyek nyíltan a támogatás mellett foglaltak állást, mások azt emelték ki, hogy még 2008-ban maga Putyin ellenezte az elnöki ciklusokra vonatkozó pontok megváltoztatását. Az Összorosz Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) június eleji felmérése 61 százalékra teszi az igenek és 21 százalékra a nemek arányát, így nagy meglepetésre nem lehet számítani. A referendumot eredetileg április 22-én tartották volna, ám a koronavírus-járvány miatt a hatóságok az esemény elhalasztására kényszerültek. A helyzet ugyanakkor nem sokat javult áprilishoz képest Oroszországban; az új fertőzöttek száma meghaladja a napi hétezer főt, és eddig több mint hatszázezren betegedtek meg. Az elhúzódó járvány miatt volt szükség a hosszabb népszavazási időszakra is. A hatóságok reményei szerint így elkerülhető a tumultus, és megfelelően felügyelhetik az óvintézkedések betartását. A szavazóhelyiségek bejáratait testhőmérsékletet mérő szkennerekkel szerelik fel, valamint biztosítják az egyszer használatos szájmaszkokat és gumikesztyűket. A helyiségeket óránként tíz percre fertőtlenítés céljából lezárják.

A szabad térben is állítottak fel szavazóköröket

Egyes körzetekben például parkok padjain, lakóközösségek udvarain, sőt utasszállító buszon is. Két orosz régióban – Moszkvában és a Nyizsnyij Novgorod-i területen – elektronikus szavazásra is van lehetőség. Az orosz hatóságok először 2019 közepén kísérleteztek ezzel, akkor a moszkvai képviselő-testületi szavazáson három körzetben tették lehetővé a távszavazást. A központi választási bizottság szerint több mint 1,2 millióan jelentkeztek online voksolásra, közülük péntek reggelre a regisztráltak 52,5 százaléka le is adta a szavazatát.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.