Ezt azzal indokolták, hogy az ágazat egészének szén-dioxid-kibocsátását kell mielőbb csökkenteni, ezért hasznosabb bezárni több elöregedett, kevéssé hatékony egységet és engedélyezni a legmodernebb technológiával működő Datteln IV nevű erőművet, mint megtagadni az engedélyt és tovább működtetni régi, korszerűtlen energiatermelőket.
Németországban nagyjából száz erőműben termelnek energiát részben vagy teljes egészében kőszénnel, többnyire hazai forrásból származó barnaszénnel. Az importált feketeszénnel együtt az energiahordozó aránya nagyjából 30 százalékos a hazai áramtermelésben. Az ágazat hozzávetőleg harmincezer embert foglalkoztat.
A kormány szerint Németország a törvények révén jogilag, gazdaságilag, ökológiailag és szociálisan fenntartható módon száll ki a széntermelésből. Az erőművek üzemeltetői és a bányák működtetői jelentős támogatást kapnak a létesítmények felszámolására és a szénmezők felhagyása utáni rekultivációra, az RWE energetikai konszern például 2,6 milliárd euróra (910 milliárd forint) számíthat. Az érintett térségek gazdasági szerkezetének átalakítására, új munkalehetőségek biztosítására 40 milliárd eurót fordítanak a következő években.
Ellenzéki pártok élesen bírálták és elvetették a kormányzati terveket. A Zöldek szerint a CDU/CSU és az SPD koalíciója olyan pályára állítja Németországot, amelyen később nem lehet módosítani, így a Zöldek nem gyorsíthatják fel a folyamatot, ha kormányra kerülnek. A legnagyobb ellenzéki párt, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) szerint viszont éppen az a gond, hogy a kormány túlságosan siet, szerintük az ágazat felszámolását megfontoltabban, körültekintőbben kell végrehajtani, és bőven elég lenne 2050-re befejezni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!