Nem tudni, hogy sikerül-e megállapodásra jutni a költségvetésről

Nem jósolható meg, hogy a most zajló európai uniós csúcsértekezleten sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó gazdasági mentőcsomagról, ugyanis a sok jóakarat ellenére az álláspontok még mindig távol állnak egymástól – közölte Angela Merkel német kancellár vasárnap Brüsszelben, a csúcstalálkozó harmadik munkanapjára érkezve.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kormányának vezetője kijelentette, mindent megtesz a találkozó eredményessége érdekében, azonban a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag kudarcot vallhat a tárgyalások során.

– Még számos kérdés van az asztalon, egyebek mellett az alap mérete, az uniós pénzek elosztásának mechanizmusa, valamint a jogállamiság – tette hozzá Merkel.

Emmanuel Macron francia elnök szerint mutatkozik hajlandóság arra, hogy egyezség szülessen a helyreállítási alappal kapcsolatban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervnek ambiciózusnak kell lennie. – A kompromisszumra való hajlam nem téríthet el ettől minket, a következő órákban meglátjuk, hogy a kettő egyszerre megfér-e egymással – jelentette ki.

Hozzátette, hogy nem az elvekről folyik a vita, amikor egy példátlan egészségügyi és gazdasági válsággal néz szembe Európa, amit egységben lehet csak leküzdeni. A helyreállítási csomaggal kapcsolatos politikai feltételekről elmondta, a vezetők többsége között egyetértés van arról, hogy ezeket nem szabad feladni, mivel ezek az értékek az unió egységének központi elemei.

Mark Rutte holland miniszterelnök közölte, hogy még ha van is valamilyen lehetőség a megállapodásra, olyan fontos kérdések szorulnak további tisztázásra, mint a politikai feltételek, a vissza nem térítendő támogatások, a kölcsönök aránya, valamint a hosszú távú költségvetéshez kapcsolódó visszafizetések nagysága.

Sebastian Kurz osztrák kancellár támogatja a holland miniszterelnököt a hatékony jogállamisági záradék előmozdításával kapcsolatban, mivel ez komoly kérdés, így nem lehet alku tárgya. Hozzátette: a takarékos négyek vezetői határozott álláspontot képviselnek ezzel kapcsolatban, és „megegyeztünk, hogy egy bizonyos szintnél meghúzzuk a vonalat”. A forrásösszegek kormányzati felhasználásával kapcsolatban hozzátette: abban is egyetért a holland miniszterelnökkel, hogy a kiosztott pénzeket ellenőrzés alatt kell tartani és biztosítani azok helyes felhasználását.

A kancellár nyilatkozatában üdvözölte azt is, hogy Finnország – noha hivatalosan nem csatlakozott a takarékosok csoportjához – rendszeresen részt vesz a megbeszéléseken, ami további súlyt ad a négyek álláspontjához és megerősíti tárgyalási pozíciójukat.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt mondta, hogy két nap tárgyalás után sem sikerült dűlőre jutni a lengyel szempontból legfontosabb kérdésekben, a költségvetés és a jogállamiság kérdésében. – A tervezet jogállamisággal kapcsolatos záradéka nem kidolgozott, nem világos – hangoztatta. – Hazámban már tapasztaltuk, hogy ezt a kifejezést kiforgatják, és az erősebb országok zsarolásra használják fel más tagállamok ellen. Ilyen feltételeket nem támogathatunk – húzta alá. Megjegyezte, hogy Lengyelország a klímasemlegességre vonatkozó feltételeket is erősen ellenzi.

Antonio Costa portugál kormányfő ugyanakkor reméli, hogy vasárnap a 27 tagállam megállapodásra jut, mivel érződik, hogy a vezetők hajlanak a kompromisszumra, noha még vannak lezáratlan kérdések. – Amennyiben nem lesz vasárnap megegyezés, az negatív hatással lesz az európia gazdaságra és az állampolgárokra, akik bíznak abban, hogy az unió gyorsan és határozottan reagál a jelenlegi válságra – közölte.

Costának úgy tűnik, hogy eddig a tagállamok többsége a négy takarékos állam aggodalmait próbálja megválaszolni, pedig itt lenne az ideje, hogy ők is hajlandók legyenek egyezkedni, mivel a vonakodás csak a bizonytalanságot fokozza.

Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz is reményét fejezte ki, hogy a vezetők vasárnap túljutnak a tárgyalások holtpontján. Kijelentette, hogy az uniónak ebben a helyzetben nem szabad gyengének mutatkoznia. – Kompromisszumra kell törekednünk, azonban ez nem csökkentheti a válságra adott válaszok határozottságát – emelte ki.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök kijelentette, hogy erősen támogatja az intézkedéscsomag jogállamiság-feltételeit, viszont tekintetbe kell venni egyes országok, például Szlovénia félelmeit is ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban.

A csúcstalálkozó szombati napján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke új költségvetési javaslattal állt elő. A kompromisszumos tervezet megtartotta a 2021–2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.

A takarékos négyeknek nevezett EU-tagállamok – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – üdvözölték Michel javaslatát, az ugyanis a legtöbb ponton egyezett azon álláspontjukkal, hogy a költségvetés kisebb legyen, és nagyobb beleszólást kapjanak abba, hogy a tagállamok hogyan költik majd el az uniós pénzeket.

A vezetők a délután négykor folytatódó kerekasztal-tárgyalások előtt kétoldalú megbeszéléseket folytatnak egymással.