Nem tudni, hogy sikerül-e megállapodásra jutni a költségvetésről

Nem jósolható meg, hogy a most zajló európai uniós csúcsértekezleten sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó gazdasági mentőcsomagról, ugyanis a sok jóakarat ellenére az álláspontok még mindig távol állnak egymástól – közölte Angela Merkel német kancellár vasárnap Brüsszelben, a csúcstalálkozó harmadik munkanapjára érkezve.

A kancellár nyilatkozatában üdvözölte azt is, hogy Finnország – noha hivatalosan nem csatlakozott a takarékosok csoportjához – rendszeresen részt vesz a megbeszéléseken, ami további súlyt ad a négyek álláspontjához és megerősíti tárgyalási pozíciójukat.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt mondta, hogy két nap tárgyalás után sem sikerült dűlőre jutni a lengyel szempontból legfontosabb kérdésekben, a költségvetés és a jogállamiság kérdésében. – A tervezet jogállamisággal kapcsolatos záradéka nem kidolgozott, nem világos – hangoztatta. – Hazámban már tapasztaltuk, hogy ezt a kifejezést kiforgatják, és az erősebb országok zsarolásra használják fel más tagállamok ellen. Ilyen feltételeket nem támogathatunk – húzta alá. Megjegyezte, hogy Lengyelország a klímasemlegességre vonatkozó feltételeket is erősen ellenzi.

Antonio Costa portugál kormányfő ugyanakkor reméli, hogy vasárnap a 27 tagállam megállapodásra jut, mivel érződik, hogy a vezetők hajlanak a kompromisszumra, noha még vannak lezáratlan kérdések. – Amennyiben nem lesz vasárnap megegyezés, az negatív hatással lesz az európia gazdaságra és az állampolgárokra, akik bíznak abban, hogy az unió gyorsan és határozottan reagál a jelenlegi válságra – közölte.

Costának úgy tűnik, hogy eddig a tagállamok többsége a négy takarékos állam aggodalmait próbálja megválaszolni, pedig itt lenne az ideje, hogy ők is hajlandók legyenek egyezkedni, mivel a vonakodás csak a bizonytalanságot fokozza.

Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz is reményét fejezte ki, hogy a vezetők vasárnap túljutnak a tárgyalások holtpontján. Kijelentette, hogy az uniónak ebben a helyzetben nem szabad gyengének mutatkoznia. – Kompromisszumra kell törekednünk, azonban ez nem csökkentheti a válságra adott válaszok határozottságát – emelte ki.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök kijelentette, hogy erősen támogatja az intézkedéscsomag jogállamiság-feltételeit, viszont tekintetbe kell venni egyes országok, például Szlovénia félelmeit is ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban.

A csúcstalálkozó szombati napján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke új költségvetési javaslattal állt elő. A kompromisszumos tervezet megtartotta a 2021–2027 közötti EU-s költségvetés 1074 milliárd eurós számait. A 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap összetételével összefüggésben viszont azt javasolta, hogy abban az Európai Bizottság ajánlásában szereplő 500 milliárd euró helyett 450 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, valamint a korábbi 250 milliárd euróval szemben 300 milliárd eurós kölcsön szerepeljen.

A takarékos négyeknek nevezett EU-tagállamok – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – üdvözölték Michel javaslatát, az ugyanis a legtöbb ponton egyezett azon álláspontjukkal, hogy a költségvetés kisebb legyen, és nagyobb beleszólást kapjanak abba, hogy a tagállamok hogyan költik majd el az uniós pénzeket.

A vezetők a délután négykor folytatódó kerekasztal-tárgyalások előtt kétoldalú megbeszéléseket folytatnak egymással.