Felrázta a német politikát Olaf Scholz kancellárjelöltsége

Az SPD pártelnökségének lépése főleg a bajor keresztényszocialistáknál váltott ki visszatetszést.

Merkel pragmatizmusát és Schröder lendületét egyesíti Fotó: Reuters

Jókora követ hajítottak a német politika nyár közepi állóvizébe a szociáldemokraták, amikor hétfőn Olaf Scholzot nevezték meg kancellárjelöltjüknek a jövő évi Bundestag-választásokra. Nem is az inkább szürke eminenciásnak, semmint karizmatikus politikusnak tekinthető alkancellár-pénzügyminiszter személye keltett meglepetést, elvégre ő a legnépszerűbb SPD-politikus Németországban. Hanem az időzítés: még több mint egy év van hátra a jövő októberre tervezett választásokig, és az ország (valamint Európa) legfontosabb pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) csak decemberben nevezi meg, kit jelöl Angela Merkel utódjának.

Az SPD pártelnökségének lépése főleg a CDU testvérpártjában, a bajor keresztényszocialistáknál (CSU) váltott ki visszatetszést. – Nincs itt az ideje a választási harcnak. Országunk nagy kihívások és óriási feladatok előtt áll a koronavírus-járvány elleni harcban – közölte Markus Blume, a CSU főtitkára, aki szerint „egyenesen kalandorság” egy csapásra elővarázsolni egy jelöltet a cilinderből. Németországban 218 ezren fertőződtek meg a koronavírusban, több mint kilencezren belehaltak a szövődményeibe, idén jelentős gazdasági visszaeséssel kell majd számolni, és az egyes tartományokban már megkezdődött új iskolaévben egyes iskolákat be kellett zárni vírusgócok miatt. Blume úgy véli, Scholz ugyan tekintélyt vívott ki magának miniszterként, de pártjának húzása megterheli a CDU/CSU–SPD nagykoalíciót.

– A német szociáldemokraták történetük legmélyebb válságát élik át, és most próbálnak előremenekülni – mondta lapunknak Nógrádi György Németország-szakértő, aki emlékeztetett, Scholz a pártja társelnöki posztjáért folytatott versenyt is elveszítette, mégpedig Saskia Eskennel és Norbert Walter-Borjansszal szemben, akik egyébként még nála is jellegtelenebbek.

A friss felmérések szerint a keresztény uniópártok támogatottsága 38 százalék, míg a Zöldek 18, az SPD pedig 15 százalékon áll. Ha most lennének a választások, a polgárok 11 százaléka támogatná a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, nyolc százalékuk a radikális baloldali Die Linkét, hat százalékuk pedig a liberális FDP-re voksolna.

Elemzők szerint három forgatókönyv lehetséges 2021 ősze után. Az egyik a nagykoalíció folytatása, a másik a CDU/CSU–Zöldek formáció debütálása szövetségi szinten. (Nem titok, hogy Berlinben árgus szemekkel nézik a lehetséges koalíciós súrlódási pontok szempontjából Sebastian Kurz osztrák kancellár hasonló összetételű kormányának működését.) A harmadik pedig a szövetségi szinten ugyancsak példátlan, de tartományként elsőként éppen Berlinben bevezetett, SPD vezetésű vörös–vörös–zöld koalíció, amelyben a Die Linke és a Zöldek is helyet kapnak. A hármak egyelőre összesen is tíz százalékpontra vannak attól, hogy többséget szerezzenek, továbbá Scholz egy ilyen felállás esetén is csak akkor reménykedhet a kancellári székben, ha pártja megelőzi majd a Zöldeket.

Őrségváltás Berlinben

A szövetségi köztársaság történetében most fordul majd elő először, hogy hivatalban lévő kancellár nem indul újra. Angela Merkel nemcsak megígérte, hogy a jelen parlamenti ciklus után befejezi a munkát, de nem is szerepel a CDU-elnökjelöltek listáján. A posztra Armin Laschet észak-rajna–vesztfáliai kormányfő vagy Friedrich Merz egykori Bundestag-frakcióvezető a legesélyesebb. De az uniópártokat közösen tekintve a legnépszerűbb Markus Söder bajor kormányfő, aki azonban nem jelentkezett még be kancellárjelöltnek, és nem is biztos, hogy a CDU átengedi a terepet. Eddig kétszer fordult elő, hogy bajor politikus volt a CDU/CSU közös jelöltje, de Franz Josef Strauß és Edmund Stoiber sem járt sikerrel.