– Lukasenkát jelenleg csak Moszkva dönthetné meg, de egyrészt csak nagyon agresszív fellépéssel, másrészt pedig ez nem áll az érdekében. A súrlódások dacára is szüksége van rá, hogy a több NATO-tagállammal is határos ütközőállam Nyugat-ellenes irányítás alatt maradjon. Az államapparátus és az erőszakszervezetek lojálisak az elnökhöz, a legtöbb polgár pedig elfogadja a szabadságjogok korlátozását, cserébe a viszonylagos jólétért. Ez utóbbit persze posztszovjet mércével kell mérni – mondta volt diplomata forrásunk. Oroszország az energiaárakkal a markában tartja Beloruszt, és ahogy emelte az árat, kiütköztek a gazdasági nehézségek, növelve az elégedetlenséget. Ugyancsak szította ezt a koronavírus-járvány elbagatellizálása, majd kezelése.
Stratégiai fontosságának tudatában Minszk ügyesen lavírozik Moszkva és a Nyugat között, egymás ellen is kijátszva a nagyhatalmakat. Februárban Lukasenka vendégül látta Mike Pompeo amerikai külügyminisztert, de az elővoksolással már kedden megkezdődött mostani választási héten amerikai állampolgárokat is őrizetbe vettek.
Még július végén letartóztattak 33 orosz zsoldost, akiket terrorcselekmény előkészítésével vádolnak, az oroszok pedig azt mondják, átutazóban voltak egy meg nem nevezett harmadik országba. Ukrajna a kiadatásukat kéri a Donyec-medencei harcokban játszott szerepük miatt. Lukasenka szerint a zsoldosokról a három ország főügyészeinek kell megegyezniük, és pénteken egyeztetett erről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!