Három nő fogott össze Lukasenka ellen

Miután Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök két fő vetélytársa ellen büntetőeljárás indult, a harmadik pedig elmenekült, feleségeik összefogtak, s egyikük, Szvjatlana Cihanouszkaja a közös ellenzéki jelölt a vasárnapi elnökválasztásra. Egy Belaruszt jól ismerő, évekig Minszkben élt volt magyar diplomata szerint Lukasenka bukását csak Moszkva idézhetné elő, viszont ez nem áll az érdekében.

Supporters of Svetlana Tikhanouskaya, a candidate in the upcoming presidential election and President Alexander Lukashenko's main challenger, attend a rally in Minsk, Belarus August 6, 2020. REUTERS/Vasily Fedosenko - RC2I8I9OEVR6 Fotó: Vasily Fedosenko

Több mint negyedszázada irányítja vaskézzel a csaknem tízmilliós Belaruszt a 65 éves Aljakszandr Lukasenka, s ez aligha lesz másképp a vasárnapi elnökválasztást követően. Nincs az a megfigyelő, aki azt valószínűsítené, hogy az 1994 óta az egykori szovjet tagköztársaság élén álló államfő elveszíti a megméretést, noha abban is általános az egyetértés, hogy támogatottsága messze nem éri el a 83 százalékot, amennyit 2015-ben kapott. A Bátykának is nevezett Lukasenka most hatodszor indul, a mandátumkorlátozást már régen eltörölték. Főbb ellenfelei közül kettőt megvádoltak, illetve börtönbe vetettek: Viktar Babarika bankárt pénzmosás, vesztegetés és csalás miatt akarják felelősségre vonni, Szjarhej Cihanouszki videóblogger ellen pedig lázítás miatt indult eljárás. Egy harmadik rivális, Valerij Cepkalo volt washingtoni nagykövet Oroszországba menekült, tartva az őrizetbevételétől. A három férfi felesége összefogott, és egyikük, a 37 éves Szvjatlana Cihanouszkaja lett a Lukasenka-rendszerrel elégedetlen, ellenzéki szimpatizánsok közös jelöltje. Az elnök lenézi Cihanouszkaját, aki a lánya lehetne, a nyugati sajtó viszont belorusz Jeanne d’Arc-ról cikkezik. A párizsi Le Monde egyenesen a nők forradalmá­ról ír az elnök botcsinálta riválisával kapcsolatban, akinek nagygyűlése hatvanezer embert vonzott Minszkben. De a csütörtök esti, újabb nagy kampányeseményét már nem engedélyezték, viszont kihallgatták Cihanouszkaja kampányfőnökét, közölték belorusz és orosz hírportálok.

Az ellenzék sem akar mást, mint tisztességes választásokat kicsikarni a mostaniak helyett, amelyek minden elemükben Bátykát segítik. – Jelen feltételek mellett lehetetlen választáson megdönteni a hatalmát. Amikor külföldi megfigyelőként magam is közreműködtem egy voksoláson, elhessegettek az asztaltól, ahol a szavazólapok voltak – mondta lapunknak egy Belaruszt jól ismerő, több évig Minszkben élt magyar diplomata. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – amelynek Minszk is tagja – idén nem küld megfigyelőket, arra hivatkozva, hogy nem kapott időben meghívót, de a korábbi belorusz elnökválasztásokat sem ismerte el tisztességesnek.

– Lukasenkát jelenleg csak Moszkva dönthetné meg, de egyrészt csak nagyon agresszív fellépéssel, másrészt pedig ez nem áll az érdekében. A súrlódások dacára is szüksége van rá, hogy a több NATO-tagállammal is határos ütközőállam Nyugat-ellenes irányítás alatt maradjon. Az államapparátus és az erőszakszervezetek lojálisak az elnökhöz, a legtöbb polgár pedig elfogadja a szabadságjogok korlátozását, cserébe a viszonylagos jólétért. Ez utóbbit persze posztszovjet mércével kell mérni – mondta volt diplomata forrásunk. Oroszország az energiaárakkal a markában tartja Beloruszt, és ahogy emelte az árat, kiütköztek a gazdasági nehézségek, növelve az elégedetlenséget. Ugyancsak szította ezt a koronavírus-járvány elbagatellizálása, majd kezelése.

Stratégiai fontosságának tudatában Minszk ügyesen lavírozik Moszkva és a Nyugat között, egymás ellen is kijátszva a nagyhatalmakat. Februárban Lukasenka vendégül látta Mike Pompeo amerikai külügyminisztert, de az elővoksolással már kedden megkezdődött mostani választási héten amerikai állampolgárokat is őrizetbe vettek.

Még július végén letartóztattak 33 orosz zsoldost, akiket terrorcselekmény előkészítésével vádolnak, az oroszok pedig azt mondják, átutazóban voltak egy meg nem nevezett harmadik országba. Ukrajna a kiadatásukat kéri a Donyec-medencei harcokban játszott szerepük miatt. Lukasenka szerint a zsoldosokról a három ország főügyészeinek kell megegyezniük, és pénteken egyeztetett erről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.