Zsarolják a kisvállalkozásokat a „békés” amerikai tüntetők

A kentucky-i Louisville városa egészen elképesztő hellyé változott az elmúlt hónapokban. A város utcáin etnikai alapú milíciák rendeznek felvonulásokat, most pedig a Black Lives Matter (BLM) tüntetők a “fekete felszabadulásra” hivatkozva “társadalmi igazságossági” követelésekbe csomagolva próbálnak egyfajta védelmi pénzt kicsikarni egy helyi vállalkozástól, számolt be a Breitbart.

Tiltakozók egy égő üzlet előtt Minneapolisban. A Nemzeti Gárdát is mozgósították a rend helyreállításáért Fotó: MTI/EPA

Egyre elképesztőbb irányt vesznek a feketejogi tüntetések az Egyesült Államokban. A Black Lives Matter mára már paramilitáris egységekkel felszerelt, központi ideológiával rendelkező szervezetté vált, amely nemrég újabb funkciót vont magához: a helyi vállalkozások ellenőrzését. Louisville városában ezt a „feladatot” a „NuLu társadalmi igazságossági, egészségügyi és jóléti kódex” alapján végzik a feketejogi aktivisták, egyesével önhatalmú mérlegelés alapján besorolva az egyes vállalkozásokat. A kiértékelés során az aktivisták olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint az alkalmazottak etnikai összetételének százalékos aránya, a beszállítók etnikai összetétele, valamint egy sor egyéb ideológiai szempont alapján sorolják A-, C-, valamint F-kategóriába a helyi kisvállalkozásokat. Aki nem teljesít megfelelően a teszten, az célkeresztbe kerül, ahogy az a kubai étterem-tulajdonos, aki bár maga is bevándorló, valamint nagyrészt migráns munkaerőt alkalmaz, étterme mégsem volt kellően PC-kompatibilis – olvasható a PestiSrácok.hu-n.

A louisville-i BLM követelései között szerepel a személyzet faji kvóta alapján való toborzása és az üzlet beszállítóinak etnikai hovatartozását is megszabnák az étterem számára. Az érintett étterem falára is kifüggesztették a minősítő plakátot, amelyen hibaként rótták fel azt is, hogy az öltözési szabályzat kirekesztő, valamint javaslatot tettek arra is, hogy a vállalkozás fizesse teljes bevételének 1,5 százalékát olyan NGO-knak, amelyeket nem fehérek üzemeltetnek. Egyszerűbben szólva, fizessenek védelmi pénzt a további „leminősítés” elkerülése érdekében. Emellett pedig követelik, hogy:

a személyzet legalább 23 százaléka legyen „BIPOC” (Black or Indigenous People of Colour – Fekete vagy őslakos színesbőrű emberek gyűjtőneve, elterjedt eufemizmus a fehérek kirekesztésére)

a beszállítók legalább 23 százaléka legyen BIPOC tulajdonú vállalkozás

az étterem rendszeresen „adakozzon” BIPOC szervezeteknek – mint a BLM

az öltözködési szabályzat nem lehet diszkriminatív a BIPOC emberek hagyományos öltözködésével szemben

Ezeken kívül az aktivisták érzékenyítő képzésre köteleznék az alkalmazottakat, a tulajdonost pedig balliberális ideológiai tartalmú üzenetek megjelenítésére, valamint a feketéknek való állami kártérítés fizetése melletti kiállásra köteleznék a „jogvédők”.

További részleteket IDE KATTINTVA olvashat.