A fegyverkezés útján Teherán?

Nem várható, hogy Irán hatalmas fegyvervásárlásokba kezd azután, hogy a napokban lejárt a perzsa államra tizenhárom éve kivetett embargó. Az új helyzet lehetőséget adhat Iránnak az amerikai befolyás csökkentésére, a gazdasági szankciók feloldására és a katonai elrettentésre.

A member of the Iranian army takes part in the annual military drill, dubbed “Zolphaghar 99”, in the Gulf of Oman, Iran on September 7, 2020. Picture taken September 7, 2020. WANA (West Asia News Agency) via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE HAS BEEN SUPPLIED BY A THIRD PARTY. - RC2OVI982P1O Fotó: Wana News Agency

Irán és az Egyesült Államok 1979 óta meglehetősen ellenséges viszonyban áll egymással – mondta Varga Gergely, a KKI vezető kutatója a konferencián. Az eddigi amerikai elnökök többféle területen – gazdaság, védelempolitika, energetika, bankszektor – sújtották szankciókkal Iránt, a budapesti nagykövet szerint mintegy százhatvan szankciót vezettek be ellenük. N. Rózsa Erzsébet szerint az irániak szívesebben egyeznének meg egy republikánus párti elnökkel, mint egy demokrata pártival, mert a demokraták egyezményét utólag visszavonhatják a republikánusok, ahogyan tette Donald Trump amerikai elnök az elődje, Barack Obama által tető alá hozott atommegállapodással. Korábban Trump már nyilatkozott arról, hogy gyorsan egyezségre tudna lépni a teheráni vezetéssel, azonban ennek kicsi az esélye a közelgő novemberi választásokig. Varga Gergely szerint amennyiben Joe Biden demokrata elnökjelölt nyerné meg a választásokat, nagyobb stratégiai változás nem történne.

Közös érdekek az oroszokkal

Oroszország és Irán kapcsolatairól elmélkedve Ilyash György, a KKI kutatója kiemelte: Oroszországot nemzeti érdekei arra ösztönzik, hogy jó kapcsolatot tartson fenn Iránnal. Szerinte a két államnak több közös célja is van, mint például a multipoláris világrend kialakítása és az ENSZ megerősítése. Ami a két ország közötti stratégiai keretrendszert befolyásolni fogja, az egyfelől az Egyesült Államok elnökválasztása és a kapcsolódó szankciós rendszer alakulása, másrészt a közös érdekszférába tartozó államok helyzetének alakulása – mondta a KKI munkatársa. Ilyash György úgy véli, Irán gazdasági, pénzügyi adottságai jelenleg korlátozottak, a jövőbeni beruházásokat feltehetőleg a légierő és a légvédelmi rendszerek megújítására, valamint légi szállítási kapacitásának növelésére fordítja majd. Az orosz becslések szerint ez a projekt minimum ötmilliárd dolláros kereskedelmet fog jelenteni a két ország között.

Oroszország a Közel-Keleten más regionális szereplőkhöz is kapcsolódik: sokkal több fegyvert adott el Irán riválisainak, mint Iránnak. Ezeket a kapcsolatokat nem fogják beáldozni – jelentette ki N. Rózsa Erzsébet. Moszkva fegyvereladásait továbbá Izrael is befolyásolja, ugyanis az orosz kormány számára kifejezetten fontos a közel-keleti állam álláspontja.

Óvatosan lépked Kína

Peking álláspontját értékelve Varga Gergely közölte: amit Kína el kíván kerülni, az az, hogy olyanfajta biztonsági, politikai szerepet játsszon, mint az Egyesült Államok az elmúlt néhány évtizedben a Közel-Keleten, hiszen azzal nagyon könnyen megégetheti magát. A kutató szerint az ázsiai nagyhatalom óvatosan mozog a Közel-Kelet térségében, az iráni–kínai relációt jelentősen befolyásolják Peking Washingtonnal ápolt kapcsolatai, továbbá Kína Oroszországgal is igyekszik egyre jobban kezelni az érdekellentéteket, és kiegyensúlyozottabb kapcsolatokat szorgalmaznak. Ilyash György szerint Teherán és Peking között a légi szállítás kapacitásának fejlesztése kapcsán jöhet létre kereskedelmi megállapodás. Kína továbbá igyekszik Iránnal is megfelelő viszonyt kialakítani, habár pozícióját nem befolyásolja, ha Iránnak vagy bármely térségbeli partnerének még több fegyvert ad el.