Nem „rúghat labdába” a jobboldal a bécsi választásokon

A migránsválság miatt öt éve sokan a Szabadságpártot választották a szociáldemokraták helyett.

Former Austrian Vice Chancellor Heinz-Christian Strache, who now heads the splinter party Team HC Strache, speaks to journalists in Vienna, Austria October 9, 2020. REUTERS/Leonhard Foeger - RC2ZEJ93PC8V Fotó: Leonhard Foeger

A járványhelyzet miatt az egészségügyi fejlesztések és a korlátozó intézkedések hangsúlyosan szerepelnek az osztrák pártok programjaiban a vasárnapi bécsi tartományi és polgármester-választások előtt. A jobboldali Néppárt (ÖVP) például úgy véli, ingyenessé kell tenni a koronavírusteszteket az önkormányzati alkalmazottak számára. Nem hiányozhatnak a közlekedésszervezéssel kapcsolatos ígéretek sem abban a városban, amely rendszerint a legélhetőbb város címét nyeri el a nemzetközi rangsorokban. A Zöldek például több kerékpárutat szorgalmaznak, s több olyan – szintén a kerékpárosok érdekeit szolgáló – zóna kialakítását, amelyekben az óránkénti 30 kilométer a megengedett sebesség. Mindezzel feszültséget keltenek a Bécs városát és a tartományt irányító koalícióban, amelyet tíz éve a szociáldemokratákkal (SPÖ) együtt alkotnak.

– A mostani kampányban a szociális bérlakások helyzete is fontos téma. Az osztrák nagyvárosok mindig nagyon ügyeltek arra, hogy megfizethető bérlakások legyenek nagy számban. Ezt a szociálpolitikát a szavazók többsége hagyományosan a baloldalhoz köti. A legtöbb osztrák nagyvárost szociáldemokrata polgármesterek irányítják – magyarázta el Kiszelly Zoltán azt, miért nem „rúghat labdába” a jobboldal a mostani választáson sem. Bécset 1994 és 2018 között a népszerű baloldali polgármester, Michael Häupl vezette, a stafétabotot Michael Ludwignak adta át, aki pártjával a szavazatok 42 százalékát szerezheti meg. A koalíciós társ Zöldek 13 százalékos eredményre számíthatnak, ami az együttműködés folytatását jelzi előre. Országos szinten azonban elvesztette befolyását az 1970 és 2017 közötti időszakban negyven évig hatalmat gyakorló SPÖ, jelenleg húszszázalékos a támogatottságuk. A lapunknak nyilatkozó politológus szerint bár továbbra is van egy meghatározó, az SPÖ bázisának számító munkásosztály, a fiatalok többsége már nem a hagyományos kékgalléros munkát választja, a klímaváltozás miatti aggodalmuk sok esetben a Zöldekhez vonzza őket.

A jobboldali politikai térfélen az öt évvel ezelőtti 31 százalékos eredménnyel második helyre került bevándorlásellenes Szabadságpárt (FPÖ) most csak 11 százalékot érhet el. – Öt éve a migránsválság felülírta a helyi témákat, hiszen akkor sokan gondolták azt, főleg a lecsúszástól félő alsó középosztály tagjai, hogy a bevándorlók ellátása az ő rovásukra történik, ezért sokan a szociáldemokraták helyett a Szabadságpártot választották – mondja Kiszelly Zoltán. Az FPÖ azóta két részre szakadt, az egykori pártvezető, Heinz-Christian Strache saját listája élén indul a választáson, amelyen a voksok öt százalékát gyűjtheti be. Ezzel bejutna a városházába, s lendületet kapna ahhoz, hogy új pártját (Szövetség Ausztriáért) országosan is népszerűsítse. Az FPÖ-től szintén sok szavazót csábított el Sebastian Kurz kancellár ÖVP-je, amely ugyancsak szigorú bevándorláspolitikát folytat, és a szavazatok 19 százalékának megszerzésére esélyes.