Abszolút minden alapot nélkülöznek azok a vádak, amelyek szerint Oroszország beavatkozik az amerikai elnökválasztás folyamatába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
Peszkov arra reagált „sajnálkozással”, hogy John Ratcliffe, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) szerdán kijelentette: bizonyítást nyert, hogy Oroszország és Irán adatokat szerzett az amerikai választókról, és hamis információk terjesztésével próbált meg beavatkozni a küszöbönálló egyesült államokbeli választásba.

Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Az orosz elnöki szóvivő úgy vélekedett, hogy a Ratcliffe által megfogalmazott vád „a közelgő elnökválasztással összefüggő amerikai belpolitikai folyamatoknak” tulajdonítható.
Az amerikai választásokba, így a 2016-os elnökválasztásba való orosz beavatkozás folyamatosan téma Washingtonban. Moszkva az ezzel kapcsolatos vádakat többször visszautasította.
Oroszország és Kína már hátradőlve nézhetik a választást
Oroszország és Kína kérdése talán az egyik legmeghatározóbb külpolitikai témája az amerikai elnökválasztásnak. Az előbbi az orosz beavatkozás vádja miatt az amerikai belpolitikát uralta az elmúlt négy évben – az utóbbi a kereskedelmi háború és a koronavírus-járvány miatt lett kulcsfontosságú. Bár általában a republikánus és a demokrata tábor között markáns nézeteltérések vannak, Oroszország és Kína esetében szinte egyöntetű véleményen vannak a szakértők: függetlenül attól, hogy marad-e hatalmon Donald Trump, vagy ellenfele, Joe Biden győzedelmeskedik, az orosz és a kínai külpolitika változatlan marad. A novemberi 3-i választásról szóló cikksorozatunk második részében Oroszország és Kína szerepéről írunk.
Oroszország – ideológia helyett érdekellentét
Amikor egy héttel ezelőtt egy sajtótájékoztatón Szergej Lavrov orosz külügyminisztert kérdezték meg, hogy melyik elnökjelöltnek szurkol inkább Moszkva, Lavrov csak legyintett, és egy kortárs orosz komikus dalából idézett – „Amerika nem szeret bennünket”. Donald Trump négy évvel ezelőtti győzelmét még nagy örömmel fogadták az orosz fővárosban: a két ország kapcsolata Vlagyimir Putyin 2012-es elnöki visszatérése és Oroszország 2014-es Krím félsziget megszállása után mélyponton volt, az amerikai szankciók pedig az orosz gazdaságban éreztették a hatásukat. A Kreml abban bízott, hogy az új elnök félreteszi az ideológiát, és egy tisztán nemzeti érdekalapú, realista politikát folytat, amelyben Oroszország egyenlő félként való bánásmódban részesül, a szankciók pedig szép lassan törlésre kerülnek.