Az orosz várakozások azonban nem igazolódtak be: a 2016-os amerikai elnökválasztásba való beavatkozás vádja Trump ciklusának a nagy részét végigkísérte, és 2017 nyarán az amerikai kongresszus egy minden addiginál keményebb szankciós csomagot fogadott el Moszkvával szemben, amire még Barack Obama elnöksége alatt sem volt példa. Másfél év után, 2018 júliusában végre megvalósult a Donald Trump–Vlagyimir Putyin-találkozó Helsinkiben, ám ennek végül szinte semmilyen hatása nem lett a két ország kapcsolatára.
A két ország érdekei a legtöbb helyen ellentétesek, és ez nem Vlagyimir Putyin vagy Donald Trump miatt van, hanem Oroszország és az Egyesült Államok hagyományos szembenállásából következik. A nagy geopolitikai dimenziók nem változnak meg attól, hogy éppen ki az ország vezetője – mondta a Magyar Nemzetnek a szakértő.
Hiába volt nyitottság az amerikai elnök részéről az Oroszországgal való kapcsolatok normalizálására, a kongresszus végig erősen oroszellenes maradt. Sőt mi több, Oroszország témája összehozta a két pártot, minden politikai erő beleállt az ügybe. Ugrósdy Márton szerint éppen ezért amerikai–orosz relációban nem hozna újdonságot az elnökválasztás.
Bármilyen felállás alakul ki a november 3-i elnökválasztás után, marad minden úgy, ahogy volt – mondta lapunknak Ugrósdy. Nagyon jól látszik itt a PR és a valóság szétválása, mert valójában Trump alatt, orosz és kínai vonalon egy nagyon kemény, hagyományos republikánus szembenállásra koncentráló politika működött, függetlenül attól, hogy maga Trump mit mondott az oroszokról. Ha marad Trump, vagy ha Biden kerül hatalomra, ezeket az ellentéteket valószínűleg még inkább ki fogják élezni – véli a szakértő.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!