Új azeri támadás indult, a karabahi vezető a frontra megy

Az azerbajdzsáni hadsereg új, nagyszabású támadást indított a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban – közölte az örmény védelmi minisztérium szombaton. A karabahi vezető is a frontra megy.

Hegyi-Karabah elnöke, Arajik Harutjunján újságíróknak elmondta: csatlakozik a fronton harcolókhoz, maga is a frontra megy – közölte az MTI.

Az örmény védelmi tárca közleménye szerint a régiót északról és délről is támadják. Három azerbajdzsáni harci repülőgépet lelőttek – tette hozzá a minisztérium.

Arajik Harutjunján karabahi elnök újságíróknak azt mondta: csatlakozik a fronton harcolókhoz és a frontra megy, mert ott nagyobb szükség van rá. Harutjunján idén május óta vezeti a szakadár enklávét, és a szavazók csaknem kilencven százaléka voksolt rá a választáson.

„A nemzet és a haza veszélyben, és veszélyben a függetlenséghez való jogunk, valamint a méltóságteljes élethez való jogunk azon a területen, amelyet vérünkkel váltottunk meg”

– hangsúlyozta.

Harutjunján a három évtizeddel korábban vívott első örmény-azeri háborúban is részt vett.

Az Azerbajdzsán és Örményország között múlt vasárnap kezdődött összecsapásokban az AFP francia hírügynökség összesítése szerint 158 karabahi katona, valamint 14 örmény és 19 azeri civil vesztette életét, és többen megsebesültek. Az örmény fél szerint legalább háromezer azeri katonával végeztek, míg az azeri fél arról számolt be, hogy legalább 2300 örmény katona vesztette életét az elmúlt napok összecsapásaiban.

A nemzetközi közösség a feszültség újbóli kiéleződését látva tűzszünetet szorgalmazott. Az örmény külügyminisztérium pénteken közölte: Jereván kész tárgyalásokat kezdeni a tűzszünetről Hegyi-Karabahban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet minszki csoportjában részt vevő államok közvetítésével.

A többségében örmények lakta, körülbelül 145 ezres népességű Hegyi-Karabah hovatartozása 1988. február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992–1994-ben, Örményország támogatásával vívott háború eredményeként szakadt el, amelyben harmincezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

Mint arról korábban beszámoltunk, Erdoğan török elnök szerint a harc addig tart, ameddig az örmény „megszállás” alatt álló Hegyi-Karabah fel nem szabadul.