Brüsszel továbbra is betelepítési kvótákat, migrációs útvonalakat akar

Az Európai Parlamentben november 19-én a migrációról és menekültügyről magas szintű, úgynevezett interparlamentáris konferenciára került sor, amelynek részvevője volt – többek között – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke (CDU), David Sassoli, az Európai Parlament olasz baloldali (PD) vezetője, Ylva Johansson svéd szociáldemokrata belügyi biztos, valamint Christou Christi, a Soros György által támogatott Orvosok Határok Nélkül szervezet (NGO) elnöke, továbbá Wolfgang Schäuble (CDU), a Bundestag vezetője és Horst Seehofer (CSU) német belügyminiszter. A bevándorlásellenes magyar álláspontot Hidvéghi Balázs fideszes EU-képviselő vázolta fel, hozzá csatlakozott egy olasz és egy szlovén képviselő.

Von der Leyen hozzátette: „mindehhez szükséges a gyors határ menti eljárások megalkotása, de be kell engedni és integrálni kell azokat, akik arra jogosultak, mindenki mást pedig vissza kell küldeni, és segíteni kell a reintegrációt”. Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy a visszaküldés és reintegráció nem működik, mivel a kibocsájtó országok túlnyomó többsége erről hallani sem akar, helyette örül, hogy megszabadult a számukra nem kívánatos emberektől.

A bizottság elnöke, bár említette az embercsempészet elleni fellépést, de azt is, hogy legális migrációs útvonalakat kell teremteni, amiken rendezetten és jogszerűen lehet Európába érkezni. Elárulta, hogy „a befogadás témakörét érintően akciótervet készül bemutatni a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan„. Egyetértett azzal, hogy az álcivil szervezeteket nem szabad büntetni a tevékenységükért, e nélkül viszont soha nem lehet megoldani az alapproblémát. Végezetül von der Leyen emlékeztetett mindenkit arra, hogy a migránsoknak Németország, a hazája, igen sokat köszönhet.

A bevándorlásellenes tábor felszólalója, Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője azt mondta, hogy 2015-ben Európa egy addig példátlan migrációs krízissel szembesült, amely kihívásra az EU elsőként rossz választ adott. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy a kontrollálatlan migráció biztonsági fenyegetést von maga után, kaotikus állapotokat teremt az Unióban.

A menedékjogi rendszerrel való visszaélés rendszerszintűvé vált, a rendszer hiányosságai világosan láthatóvá váltak. Az új Migrációs Paktum tervezete egy új esélyt teremt, mindazonáltal megítélése szerint az illegális migrációt meg kell akadályozni, és biztosítani szükséges a hatékony visszatérést. A segítséget a helyszínre kellene vinnünk, ahelyett, hogy importálnánk a bajt Európába. Működő partnerségi megállapodásokra lenne szükségünk a harmadik államokkal már az elindulás megakadályozása érdekében is, valamint hogy hatékonyabbá tegyük a visszaküldésüket. Hidvéghi hozzáfűzte: „biztosítanunk kell, hogy csak a védelemre jogosultak léphessenek be Európába, csak így kerülhető el a rendszerrel való szisztematikus visszaélés. Éppen ezért szükséges a határon lefolytatott eljárások rendszerét alkalmaznunk”.

A szolidaritás kapcsán arról beszélt, hogy minden olyan lépést figyelembe kellene venni, ami segíti a migrációs beáramlás csökkentését. Rugalmas szolidaritási formákra lenne szükség, hiszen a kötelező relokáció erőltetése zsákutcához vezet, a múltban sem járt sikerrel, nem oldotta meg a migrációs válságot, ellenben növelte a beáramlás mértékét, szívóhatást generálva. Az EP-képviselő hangsúlyozta, hogy „Magyarország is szolidáris volt, hiszen óriási erőforrásokat fektetett az EU határainak a megvédésére”.

Bartolo Pietro olasz EP-képviselő szerint nem a migráció pozitív oldalát kellene kiemelni, inkább meg kellene akadályozni az útnak indulást. Hozzátette „nem világos, mi lesz azokkal, akiket nem lehet hazaküldeni, félő, hogy életük végéig rendezetlen státuszban maradnak, ami elfogadhatatlan, ez nem szolidaritás”.

Grims Branko szlovén EP-képviselő a határvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte nincs szükség tömeges migrációra, ellenben a biztonság prioritás, el kell kerülni az iszlamizálódást.

Még több hozzászólást és a teljes cikket IDE KATTINTVA olvashatja.