Bulgária megvétózta Észak-Macedónia uniós csatlakozását

Görögországgal rendeződött a névvita, most történelmi, kulturális viták képeznek akadályt.

Észak-Macedónia az unió felé venné az irányt Fotó: Reuters

Az EU-tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek mai, videókapcsolaton keresztül zajló ülésén terítékre kerül az Észak-Macedónia uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése. Bulgária megvétózta szomszédja közeledését az EU-hoz.

Észak-Macedónia uniós csatlakozása már régóta esedékes, először ugyanis 2009-ben ítélték az országot alkalmasnak arra, hogy megkezdje az integrációs tárgyalásokat, ám a belépés még tovább késlekedhet – emlékeztet a Politico.eu. Míg eddig Görögország volt a leghangosabb ellenző, jelenleg Bulgária akadályozza Észak-Macedónia EU-csatlakozását.

Az Észak-Macedónia és déli szomszédja közötti viszály azért állt fenn évtizedekig, mert Athén kifogásolta a Macedónia névhasználatot, mondván: Görögország északi területét Makedóniának hívják, északi szomszédja pedig nem támaszthat igényt arra a területre. A névváltoztatásról tavaly előtt állapodott meg a szkopjei és az athéni kormány, ekkor lett az ország neve Észak-Macedónia. Ezzel véget vetettek egy évtizedek óta megoldatlan problémának, nevezetesen annak, hogy Görögország mindaddig akadályozza Macedónia EU- és NATO-csatlakozási törekvéseit, amíg az nem változtatja meg a nevét.

A hosszadalmas névvita még csak két éve rendeződött, azóta Észak-Macedónia csatlakozott a NATO-hoz, de most újabb összetűzésbe keveredett. Ezúttal másik szomszédjával, Bulgáriával.

Bulgária ugyanis felélesztette a régi sérelmeit, és a csatlakozási tárgyalások kezdetét megvétózta kedden. A vétó addig tart, amíg szomszédja nem ismeri el a macedónok történelmi és nyelvi kötődéseit Bulgáriához.

Azt akarják, hogy Szkopje elismerje a macedón nemzet bolgár származását, és hogy (...) nincs macedón kisebbség Bulgáriában, mivel Szófia minden macedónt bolgárnak tart

– foglalta össze a vita lényegét az Euronews hírcsatornának Angelosz Kriszogelosz. A Chatham House londoni kutatóintézet munkatársa hozzátette: Bulgária el akarja ismertetni szomszédjával, hogy a macedóniai szlávok nem macedón, hanem bolgár nyelven beszélnek.

Az észak-macedónok és bolgárok közti vita tárgya Goce Delcsev is, akit Bulgária és Észak-Macedónia egyaránt nemzeti hősének tekint. A szabadságharcos 31 évesen esett el az Oszmán Birodalom elleni felkelésben Macedónia felszabadulásáért. Szófia nem enged álláspontjából, amely szerint Goce Delcsev és más vezető forradalmárok bolgárok voltak, s követeli, hogy a forradalmárt kizárólag Bulgária történelmi alakjaként ismerjék el.

– A történelmi igazság megállapításának megközelítése olyan út, amely a mi munkánkban katasztrófához vezethet. Ezért a mi megközelítésünk csak az lehet, hogy utat keresünk ahhoz, hogy megérthessük a történelmet. Azt a történelmet, amit különbözőképpen értelmezünk

– idézi a Euronews Petar Todorovot, a bolgár–macedón történelmi bizottság tagját.

Ahogyan a történelmi eseményekről és személyekről folytatott érzelmi vita mutatja, kevés az esély rá, hogy Zoran Zaev, Észak-Macedónia miniszterelnöke és Bojko Boriszov bolgár kormányfő megegyezésre jutnak. Még akkor sem, ha három évvel ezelőtt még a barátságról, a jó szomszédságról és az együttműködésről kötött megállapodást a két kormányfő, s Szófia akkor megerősítette, hogy támogatja Szkopje euroatlanti integrációját.

A patthelyzet feloldása pedig olyan lehetőséget teremtene, amely nemcsak Észak-Macedónia, hanem az egész nyugat-balkáni térség uniós integrációját felgyorsítaná. Észak-Macedónián kívül jelenleg Montenegró, Szerbia és Albánia is hivatalos tagjelölt, míg Bosznia-Hercegovina és Koszovó potenciális jelölteknek számítanak.

Angelosz Kriszogelosz azonban úgy véli, egyre jobban romlik a nyugat-balkáni térség Európai Unióról alkotott képe, és a bolgár–macedón incidens egy újabb jele annak, hogy az EU bővítési politikája, amely valaha hatásos külpolitikai eszköznek számított, jelenleg gyenge és sikertelen.