Ünnepnap lett Romániában a trianoni évforduló

Kelemen Hunor szerint teljesen haszontalan, a román többség hatalmát fitogtató és eképp bűntudatáról árulkodó törvényről van szó.

Nagykanizsa, 2020. június 4. Nemzeti színû zászlókból kirakott Nagy-Magyarország-térkép a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezés után a felújított nagykanizsai Eötvös téren 2020. június 4-én. MTI/Varga György Fotó: Varga György

Kihirdette Klaus Johannis román államfő azt a törvényt, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában – közölte szerdán a román elnöki hivatal.

A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

A törvényjavaslatot a román diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor terjesztette a parlament elé, amely május 13-án nagy többséggel – 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással – szavazta meg, hogy Romániában hivatalos ünneppé váljon – az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulója.

„A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte” – írta a törvénytervezet indoklásában a szociáldemokrata szenátor. Szerinte ez a dokumentum képezi a kétoldalú román–magyar kapcsolatok alapját, és úgy értékeli: a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul.

A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte:

teljesen haszontalan, a román többség hatalmát fitogtató és eképp bűntudatáról árulkodó törvényről van szó.

Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament által hozott Trianon-törvény sem tudja megváltoztatni – mutatott rá az RMDSZ elnöke. A román törvényhozók arra számítottak, hogy Klaus Johannis kihirdeti a törvényt a trianoni szerződés idei századik évfordulója előtt. Az elnök azonban előbb alkotmányossági óvást emelt a jogszabály ellen, majd miután az alkotmánybíróság elutasította a kifogásait, visszaküldte a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.

Alkotmányossági óvásában Johannis azzal érvelt, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, felülvizsgálati kérelmében pedig azt kifogásolta, hogy a törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, és arra figyelmeztette a parlamentet, hogy Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagy fokú felelősségük van az állami intézményeknek.

Miután a törvényhozás másodszor is változatlan formában erősítette meg a Trianon-törvényt, az államfő már nem tagadhatta meg hatályba léptetését.