„Vlagyimir Vlagyimirovics üdvözletét küldi”

Pénteken, egy kórházi látogatás során Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető teljesen váratlanul saját politikai jövőjéről is beszélt. Belaruszban augusztus 9. óta tart a belpolitikai válság, miután a lakosság túlnyomó része nem ismerte el az elnökválasztás eredményeit. Aligha lehet véletlen, hogy Lukasenka nyilatkozata egy nappal Szergej Lavrov orosz külügyminiszter minszki látogatása után történt, akivel a belarusz vezető személyesen is egyeztetett. Lavrov a találkozón átadta Putyin üdvözletét, mire Lukasenka azzal válaszolt, hogy Minszk készen áll a „nagyon közeli, testvéri kapcsolatokra”.

Aljakszandr Lukasenka fogadja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Minszkben. Fotó: Nyikolaj Petrov Forrás: MTI/AP/BelTA

- Nem szerkesztem magam alá a belarusz alkotmányt, szó sincs róla. Az új alkotmány után már nem fogok veletek elnökként dolgozni – idézte pénteken Aljakszandr Lukasenkát a BELTA állami hírügynökség. A belarusz vezető a Covid-19-járvány év eleji kirobbanása óta először volt látható orvosi szájmaszkban, miközben Minszk 6. számú kórházát látogatta meg. A járványügyi helyzet mellett ugyanakkor több nyilatkozatot is tett az országban augusztus óta tartó belpolitikai válságról és a készülő új alkotmányról.

Tág értelmezési keretek

- Az új alkotmány híve vagyok. Nem azért, mert kell nekünk valamiféle demokrácia. Egy dolog aggaszt: a jelenlegi alkotmányt nem szabad átadni egy új elnöknek, abból baj lesz – figyelmeztetett a kórházi látogatás során Lukasenka.

Bár a nyilatkozatai alapján számos nemzetközi sajtóorgánum arról számolt be, hogy a belarusz vezető már a visszavonulását fontolgatja, ez jelenleg ebben a formában nem jelenthető ki.

Egyrészt nem tudjuk még, hogy mikor fogadják el ténylegesen az új belarusz alkotmányt, amely a tervek szerint jelentősen csökkentené az elnök jogköreit, és a hatóságok ígéretei szerint egy új, előrehozott elnökválasztást tenne lehetővé. Korábban felmerült már a 2022-es dátum, de konkrét határidők továbbra sincsenek, így az sem zárható ki, hogy a hatalom akár évekig is elnyújta az alkotmánymódosítás kérdését.

Másrészt nem tudjuk azt sem, hogy pontosan mi lesz ebben az új alkotmányban, és hogyan módosulnak a belarusz politikai viszonyok. Könnyen elképzelhető például egy olyan forgatókönyv is, hogy miközben az elnök szerepe teljesen súlytalanná válik, a jogkörök átáramlanak a kormányfő személyéhez (Grúzia és Örményország példája), vagy valamiféle, széles jogkörökkel rendelkező állami tanácsot hoznak létre (Kazahsztán mintája). Lukasenka pedig ezután átkerül az új pozícióba, megőrizve korábbi hatalmát.

Vlagyimir Vlagyimirovics üdvözöl

Aligha lehet véletlen, hogy több hónapos hallgatás után Lukasenka egy nappal Szergej Lavrov orosz külügyminiszter minszki látogatását követően beszélt először arról, miként tervezi a politikai jövőjét Belaruszban – pontosabban miként nem. Lavrov csütörtökön nemcsak a belarusz külügyminiszter kollégájával, hanem magával a belarusz vezetővel is találkozott.

- Mindenek előtt átadom Vlagyimir Vlagyimirovics [Putyin] üdvözletét – kezdte a beszélgetés nyilvános, sajtó által is közvetített részét a moszkvai diplomácia vezetője. – Megerősítette mindazt, amiről megegyeztek vele korábban. Különösen a Szocsiban megbeszélteket – tette hozzá. Lukasenka azzal reagált, hogy „szükség van a kétoldalú kapcsolatok intenzitásának növelésére”. – Szeretném, hogy értse és tudja, hogy készen állunk erre. (...) Nem csak jószomszédi kapcsolatokat szeretnénk. Nagyon közeli, testvéri kapcsolatokat szeretnénk Oroszországgal – mondta.

Hivatalosan Lavrov látogatásának célja a két ország kereskedelmi együttműködése és különböző integrációs partnerségekről szóló egyeztetések volt, ám valójában egészen más húzódhat a háttérben.

Elfelejtette az ígéreteit?

Három hónapon belül már a sokadik magasrangú találkozó történt Moszkva és Minszk között. Szeptember elején Minszkben járt Mihail Misusztyin orosz kormányfő, majd szeptember 19-én Lukasenka repült el Putyinhoz. Szocsiban több mint négy órán keresztül, zárt ajtók mögött tanácskozott a két ország vezetője, amiből végül csak két nagy nyilvános bejelentés született: Putyin 1,5 milliárd dolláros hitelt ígért Minszknek, és többször hangsúlyozta az alkotmánymódosítás szükségességét, ami megoldaná a belarusz belpolitikai válságot. Lukasenka hivatalosan mindennel egyetértett. Október végén Lukasenkát az orosz külső hírszerzés, az SzVR vezetője, Szergej Nariskin is meglátogatta, majd most novemberben Lavrov.

Fülig érő mosoly. Aljakszandr Lukasenka fogadja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Minszkben.
Fotó: Nyikolaj Petrov / MTI/AP/BelTA

Sokat árulkodik az orosz pozíciókról Lavrov nyilvános beszéde: Putyin üdvözletével kezd, ami akár fenyegetően is hathat, majd kiemeli „a Szocsiban megbeszélteket”. Bár a szeptemberi találkozó részletei titkosak, de sejtjük Moszkva főbb céljait: szorosabb integrációt Belarusszal, ami már évek óta téma a két ország viszonyában, valamint a belarusz belpolitikai válság megoldása. Ez utóbbi igen érzékeny terület: Putyin nem tárgyal az utcával, hiszen ennek orosz áthallása is lehet, ám közben szem előtt van az oroszellenes hangulat megakadályozása, hogy Belaruszból ne váljon egy újabb Ukrajna. Ezt pedig fokozatos – de belátható időn belüli – politikai tranzícióval lehet biztosítani, amire Putyin már többször felhívta a belarusz kollégája figyelmét az elmúlt hónapokban.

Lukasenka azonban úgy tűnik megmakacsolta magát: az ígért alkotmányreform elhúzódott, konkrétumok nincsenek, a kormányellenes tüntetőket pedig még nagyobb erőszak és nyomás alá helyezték. Még a végén a Szocsiban tett ígéreteiről is megfeledkezik. Lavrov ugyanakkor személyesen jött Minszkbe, hogy emlékeztesse.