Merkel árnyékában, hárman versenyeznek a CDU vezetéséért

A kancellárjelölti versengésben már Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder is részt vehet.

Berlin, 2021. január 8. A kormányzó német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöki tisztségére pályázó Friedrich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen (b-j) a párt berlini székházában tartott vita elõtt, 2021. január 8-án. A CDU elnökválasztó kongresszusát a koronavírus-járvány miatt az interneten keresztül rendezik meg január 15-16-án. MTI/EPA/DDP pool/Andreas Gora Fotó: Andreas Gora

Nem lesz adóemelés, alapjaiban nem változik meg a migrációs politika, nincsenek újszerű ötleteik a digitalizáció terén. Ezekben a kérdésekben egy véleményen vannak Merkellel. Ijesztően egy véleményen – állapítja meg véleménycikkében a Frankfurter Rundschau című német napilap Friedrich Merzről, Armin Laschetről és Norbert Röttgenről, arról a három politikusról, akik a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetői tisztségére pályáznak. A CDU tegnap kezdődött online kongresszusának mai, második napján dönt 1001 delegált arról, hogy kit tart alkalmasnak arra, hogy átvegye Annegret Kramp-Karrenbauer helyét, s váljon ezáltal a CDU potenciális kancellárjelöltjévé az őszi szövetségi parlamenti választásokon.

Egyes elemzők szerint mindegy is, ki tölti be Európa egyik legfontosabb politikai tisztségét, nehéz lesz kilépnie Angela Merkel árnyékából, aki

Németország legnépszerűbb politikusaként tizenhat év után mond búcsút a kancellári posztnak.

Ráadásul a Willkommenskulturral hanyatlásnak induló, az utóbbi évek tartományi választásain jelentős bizalomvesztést elszenvedő CDU a koronavírus-járványból jól jött ki: a múlt év elején a bajor testvérpárttal (CSU) együtt 26 százalékos támogatottságnak örvendő CDU/CSU 37 százalékra tornászta fel magát a friss felmérések szerint, ami a járvány sikeresnek vélt kezelésére vezethető vissza.

Kérdés az is, hogy le lehet-e egyáltalán térni a merkeli kurzusról, amelynek sikere abból fakad, hogy a CDU-t a politikai közép felé orientálta, s vált szociális és migrációs kérdésekben liberálisabbá. A három jelölt közül a 65 éves Friedrich Merz, a CDU/CSU egykori frakcióvezetője – aki a 2018-as pártvezető-választáson nagyon kis szavazatkülönbséggel szenvedett vereséget Kramp-Karrenbauertől – vallja leginkább a merkeli útról való letérést, a CDU konzervatív szárnyában ő a favorit. – Ha megválasztanák is, nem teheti meg, hogy csak nekik próbál politizálni.

A CDU a választásokat középen nyeri meg.

A párt 2017–18-ban a (bevándorlásellenes) AfD kommunikációját próbálta átvenni, ez láthatólag nem jött be a tartományi választások során. Valamilyen kiegyezésre törekedni kell a párt két bázisa között – hangsúlyozta lapunknak Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

A kormányzó német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöki tisztségére pályázó Friedrich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen (b-j) a párt berlini székházában tartott vita előtt, 2021. január 8-án. A CDU elnökválasztó kongresszusát a koronavírus-járvány miatt az interneten keresztül rendezik meg január 15–16-án
Fotó: MTI/EPA/DDP/Andreas Gora

Míg Merz a Merkellel való 2002-es összeveszése után az üzleti világban helyezkedett el és gazdagodott meg, addig egy másik jelölt, a közel hatvanéves Armin Laschet éppen politikai rutinjával kampányol, hiszen a legnépesebb német tartomány, Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke, aki a 2017-es választási győzelmével váltotta le a szociáldemokrata–zöld kormányt. – Moderált, óvatos politikus, alapvetően ő vinné tovább a merkeli vonalat – véli Molnár Tamás Levente. A hithű katolikus Laschet konzervatívabb gondolkodásmódját az őt támogató és vele együtt kampányoló Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter személye ellensúlyozhatja, akinek a koronavírus-válság kezelésében megnőtt a népszerűsége, s korával (negyvenéves) és nyílt homoszexualitásával a fiatalabb, liberálisabb korosztálynak lehet szimpatikus. A harmadik jelölt az 55 éves Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, aki a modernizáció, a digitalizáció, a környezetvédelmi témák felkarolásával, a transzatlantista politika híveként igyekszik magának támogatókat szerezni. Az esélytelenek nyugalmával indult a versenyben, ám egyre népszerűbb.

A legfrissebb felmérések szerint

a CDU-pártszimpatizánsok körében Merz 29, Laschet és Röttgen 25-25 százalékos támogatottságú,

vagyis második fordulóra lesz szükség, amelynek eredménye csak január 22-én válik ismertté. Molnár Tamás Levente azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmérések csalókák, mert nem a CDU-szimpatizánsok választanak, hanem az említett 1001 delegált, az ő érdekük pedig az lesz, hogy pozícióban maradjanak, a CDU kormányon maradjon, és minél jobbak legyenek a koalíciós esélyei. A szakértő szerint mára

a CDU/CSU és a szociáldemokraták belefáradtak a nagykoalícióba,

a legnagyobb eséllyel a Zöldekkel lépnek koalícióra az uniópártok az őszi választások után, erre a legnagyobb esély akkor mutatkozik, ha Armin Laschet vagy Norbert Röttgen lesz a pártvezető, Friedrich Merz ugyanis elriaszthatja a Zöldeket.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kancellárjelölt személye nem kell hogy egyezzen a pártelnökével. Sajtóelemzések szerint nagy esély van arra is, hogy előbbi a CSU vezetője, Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder lesz, aki jelenleg az egyik legnépszerűbb politikus Németországban. Egy januári közvélemény-kutatás szerint a CDU/CSU-szimpatizánsok

nyolcvan százaléka látná szívesen Södert közös kancellárjelöltként,

Merz esetében mindössze negyvenszázaléknyian mondták ugyanezt, Röttgen és Laschet még rosszabbul szerepeltek. – Söder nagyon jó imázst épített ki, hogy ő az erős kezű vezető, ami a válságkezelést illeti. Valójában egy politikai kaméleon: ha kell, az AfD-től próbál szavazókat átcsábítani, ha kell, a méhek megmentőjének szerepében tetszeleg, a zöldek számára kedves témákat próbálja átvenni – mondta Molnár Tamás Levente, aki arra is emlékeztet: népszerűsége ellenére ő volt az a CSU-vezető, aki a legutóbbi bajorországi tartományi választáson elveszítette pártja abszolút többségét a törvényhozásban.