Az USA-ból várja az ellenzék a siker receptjét?

Az egyetlen jobbikos EP-képviselő hátországát jelenti a Soroshoz közeli elnök által irányított Prosum Alapítvány.

Vona Gábor (b) és Kész Zoltán az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 8-án Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

A nemzetközi jog és a diplomácia világában az egyik, ha nem a legsúlyosabb vétek és a legsértőbb vád a más ország választásaiba való beavatkozás. Mégis, időről időre megpróbálkoznak vele egyes államok. Arra azonban nemigen tudunk példát mondani, amikor a hatalom megszerzése érdekében egy ország ellenzéke egyenesen azt kéri egy nagyobb és gazdagabb államtól, hogy avatkozzon be a választásokba, hogy biztosítható legyen a választás tisztasága… Ki érti ezt az önellentmondást? Mindenesetre egyre inkább úgy fest, hogy az ellenzéki pártok az USA-ból várják a segítséget: nem véletlenül örültek annyira Joe Biden győzelmének.

Erre utalhat az a tény, hogy aktivizálta magát Kész Zoltán volt ellenzéki országgyűlési képviselő is: mintegy két hónapja CEA Talks néven angolul készít podcasteket hazai és külföldi politikusokkal, valamint elemzőkkel.

A beszélgetések a Central European Affairs, Közép-európai ügyek magazin keretében készülnek. Kész Zoltán készített már interjút Simonyi András volt washingtoni magyar nagykövettel, Magyar Bálint exminiszterrel és a magyar származású amerikai R. Daniel Kelemennel is.

R. Daniel Kelemen a Rutgers Egyetem politológia- és jogprofesszora, az uniós jog amerikai szakértője. Édesapja révén magyar származású, ért és olvas is magyarul. Éppen ezért előszeretettel szólaltatják meg az ellenzéki lapok újságírói, mint „külső szemlélőt”. A Kész Zoltán által készített interjút az Azonnali szemlézte részletesen. Természetesen elhangzik a szokásos mantra, hogy hazánkban autokratikus rezsim van, a kormánypártok a maguk javára alakították át a választási rendszert stb. Ha így lenne, mégis hogyan tudott volna nyerni az ellenzék Budapesten és több vidéki nagyvárosban a 2019-es önkormányzati választásokon? Az amerikai szakértő szerint a jelenlegi rendszerben „majdnem lehetetlen” az ellenzéknek országos választást nyerni, ezért jó taktika a közös lista. Kérdés, hogy ezzel a kijelentéssel úgymond be akarja-e árazni a jövő évi választásokat: ha sikerül nyerniük, akkor történelminek mondják majd, ha nem sikerül, akkor a rendszerre fogják.

Különösen érdekes része volt az interjúnak, amikor Kelemen kijelentette, hogy nem tartaná helyesnek, ha az amerikai vagy más külföldi kormány a magyar ellenzéknek a választások előtt tanácsokat osztogatna.

Ehhez képest amikor Kész Zoltán arról faggatta, hogy milyen tanácsot adna Biden elnöknek a magyar helyzettel kapcsolatban, azt felelte, hogy „beleférnének” a Fehér Ház részéről „bátorító szavak” a magyar ellenzék felé.

Ezen túl megmondaná a washingtoni kormányzatnak, hogy szólaljanak fel a „szabad és igazságos választási procedúra” érdekében, és vesse latba befolyását. Úgy véli, hogy egyenesen ki kell mondani: a magyar választások nem igazságosak, Orbán pedig egy autokrata. Magyarul, ne avatkozzon be senki külföldről, de az USA elnöke azért vesse latba a befolyását és bátorítsa az ellenzéket.

Vona Gábor (b) és Kész Zoltán az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 8-án
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A Central European Affairs a Civitas Intézet keretein belül jött létre havonta megjelenő, angol nyelvű magazinként. Nem egy régi kezdeményezésről van szó, hiszen Facebook-oldaluk csupán 2020 decemberében jött létre, a honlap szerint pedig 2021-ben alakult meg maga az újság. Az online folyóirat főszerkesztője Csekő Balázs, 2005 óta Bécsben élő magyar szabadúszó újságíró, aki rendszeresen ír a hazai helyzetről (ellenzéki szemmel) főleg német nyelvű lapokba.

A Civitas Intézet az interneten elérhető cégadatok szerint 2017 júliusában alakult meg, vezérigazgatója pedig Nagy-Pál Levente. Bemutatkozásuk szerint a „Civitas egy független intézmény, amely pártatlan módon elsősorban közpolitikai megoldásokat kíván kidolgozni társadalmi és gazdasági kérdések megoldására”. Hát persze, maximum a valóságtól független. Arra következtetnek ugyanis többen, nem ok nélkül, hogy az intézet a Jobbikhoz áll közel. Arról nem is beszélve, hogy a baloldali pártok támogatását élvező volt országgyűlési képviselő, Kész Zoltán a Civitas operatív igazgatója, aki jelenleg is a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja. Hát, ennyire független és pártatlan ez az intézet.

Kezdjük például ott, hogy a Civitas megbízta a Transparency International sorosista szervezetet egy „fekete könyv” elkészítésével, melyben a 2010 és 2018 közötti állítólagos korrupciós ügyeket sorolták fel az egyébként szintén Soros által finanszírozott K-Monitorral együttműködésben.

Ezt a dokumentumot Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő úgy mutatta be, mint a Fidesz elleni érvrendszer alapja. A bérunió témájában a Jobbik kezdeményezésére Brüsszelben konferenciát tartottak, melyről a Jobbik-közeli Zsúrpubi számolt be: a rendezvényen a Civitas Intézet akkori vezérigazgatója, Vértesy László is részt vett.

A Civitas Intézet egyetlen, a honlapjukon megjelenített partnere a Prosum Foundation, vagyis Prosum Alapítvány. Rejtély, hogy miért csak angolul elérhető a szervezet honlapja, ugyanis alapítói mind magyarok, sőt köztük van a Civitas vezérigazgatója, Nagy-Pál Levente is. Alapító tag és elnök a Prosumnál Teplán István, aki a CEU egyik alapítója volt, 1992 és 2007 között pedig alelnökként részt vett a Soros-egyetem irányításában is. Szélpál Szilárd és Kecsmár Szilvia is alapítók a Prosumnál. Mivel a szervezetnek nem szerepel sehol pénzügyi beszámolója, nem tudjuk, hogy ki és miből finanszírozza, de némi sejtésre adhat okot Teplán szerepe…

Nagy-Pál Levente projektvezetője volt a Jobbik béruniós kampányának. A 2017-es budapesti vizes világbajnokság szervezőbizottságába is őt delegálta a párt, már csak azért sem véletlenül, mert a volt sportoló részt vett a szervezet sportkabinetjének munkájában is. Az külön érdekes, hogy Nagy-Pál mindemellett tagja Vona Gábor alapítványának, a Második Reformkornak.

Bár Szélpál Szilárd látszólag nem kötődik szorosan a párthoz, egy 2012-es parlamenti jegyzőkönyv arról tanúskodik, hogy jobbikos delegáltként vett részt az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság ülésén.

A Prosum jelenlegi kezdeményezése egy aláírásgyűjtés annak érdekében, hogy európai szinten létrehozzanak egy közszolgálati csatornát, mely az unió minden tagállamában sugároz, és az európai adófizetők pénzéből tartják fenn. Az alapítók közül Szélpál és Nagy-Pál már 2019-ben ezzel a kezdeményezéssel turnézott a Jobbik pártlapjának számító Alfahíren. Amennyiben olvasóink közül bárkinek ismerősen cseng a javaslat, nem véletlen! Ugyanis pont ezzel az „eredeti” ötlettel állt elő 2021. március 10-én az Európai Parlamentben a magyar, lengyel és szlovén sajtószabadság helyzetéről rendezett vitában Gyöngyösi „listázó” Márton, a Jobbik EP-képviselője. Véletlen lenne? Nem hinnénk.

Gyöngyösi brüsszeli stábjának tagja ugyanis akkreditált asszisztensként Szélpál Szilárd, helyi asszisztensként (tehát magyarországi munkatársként) pedig Nagy-Pál Levente is.

Magyarán kijelenthető, hogy az egyetlen jobbikos EP-képviselő hátországát jelenti és munkatársainak egy részét adja a Soroshoz közeli elnök által irányított Prosum Alapítvány.

A teljes, eredeti cikk ITT érhető el.