Visszatérhet a közös felvidéki magyar képviselet a parlamentbe

A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint megvan a potenciál a Szövetség nevű új pártban.

Galánta, 2015. október 19. Résztvevõk az illegális bevándorlók tervezett európai országokbeli kvótája elleni petíciót írnak alá az 1956-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulója alkalmából a szlovákiai Magyar Közösség Pártja (MKP) által rendezett emlékesten a galántai mûvelõdési központban 2015. október 19-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Tizenkét évvel a Most–Híd megalakulása, így a Magyar Koalíció Pártja szétesése után újra egyetlen pártja van a felvidéki magyarságnak. Kedden délután a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most–Híd, illetve az Összefogás Mozgalom politikusai közös sajtótájékoztatón jelentették be,

Szövetség néven egy pártban egyesülnek.

Ezzel egy másfél éves huzavona végére került pont, hiszen már jóval a 2020-as, a magyar politikai pártok számára csúfos kudarccal végződő parlamenti választás előtt megfogalmazódott az egységesülés igénye, úgy a politikusokban, mint a választókban. A februári választási bukás után ez még inkább felerősödött, a felek azonban sokáig nem tudtak megegyezni a pozíciók szétosztásában. Mivel mostanra egyedül az MKP rendelkezik mérhető szavazóbázissal, 3,5-4 százalékos támogatottsággal, támogatói közül sokan úgy gondolták, felesleges túlzott engedményeket tenni a vegyes párti ideológiája miatt sok magyar által elutasított Most–Híd, illetve a struktúrával egyáltalán nem rendelkező, főként a közösségi hálón aktív Összefogás felé.

A tavaly februári kudarc után azonban végleg világossá vált, az MKP nem tud egyedül boldogulni.

Előbb decemberben a két fő rivális, az MKP, illetve a Fico- és Pellegrini-kormányokban betöltött szerepe miatt szavazói jelentős részét elvesztett Most-Híd, majd néhány héttel ezelőtt az Összefogás Mozgalom is rábólintott az egyezségre.

Szövetség alakul! Az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével létrejön az új politikai szubjektum, a Szövetség nevű...

Posted by Forró Krisztián on Tuesday, 23 March 2021

A pozícióharcok megvívása után a következőképpen épül majd fel az új párt struktúrája: a Szövetség elnökét messze legerősebb pártként az MKP, az Országos Tanács elnökét pedig a Most–Híd adja. Az Összefogás Mozgalomnak egy egyelőre tisztázatlan jogkörökkel bíró pozíció, a szakmai alelnökség jut. A 18 tagú elnökségből kilenc hely az MKP-é, a maradékon a Most–Híd és az Összefogás osztozik, 5-4 arányban.

Az új párt többi struktúráján is hasonlóan osztoznak majd az elődpártok, amelyek a Szövetségben platformalapon politizálnak majd. Ezzel kapcsolatban Kolek Zsolt, a Ma7.sk hírportál vezető szerkesztője, politikai elemző lapunknak úgy nyilatkozott, minden jel szerint ezek a platformok az elődpártok bázisán működnek majd az új pártban. Hogy miért nem egy egységes pártban gondolkoztak a felek, azzal kapcsolatban Kolek elmondta, ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy az elődpártok valahogy saját struktúráikat is megőrizzék, ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy idővel a platformok „feloldódnak” majd a közös pártban.

Aliancia – Szövetség 🤞👊

Posted by László Sólymos on Tuesday, 23 March 2021

Kolek Zsolt elmondta, a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján a Szövetség vállaltan magyar párt lesz ugyan, de kifejezett célja az ország déli, magyarok lakta részén élő szlovákság megszólítása is (ez a stratégia korábban háromszor is parlamenti bejutást hozott a Most–Hídnak). A tervek szerint a járványhelyzetre való tekintettel az új párt csak idén nyáron kezdi meg az érdemi munkát.

Forró Krisztián, az MKP elnöke a keddi sajtótájékoztatón arról beszélt, nem volt könnyű a megegyezéshez vezető út, mindhárom félnek komoly kompromisszumokat kellett kötnie, de

a februári választás tanulságait levonva világossá vált, a felvidéki magyar pártok előtt nem maradt más lehetőség.

A magyar kisebbség közös fellépése már csak azért is időszerű, mert a kibontakozóban lévő szlovák kormányválság miatt könnyen elképzelhető, hogy hamarosan előrehozott választásokra kerül sor. Ezt Sólymos László, a Most–Híd elnöke külön kiemelte a keddi sajtótájékoztatón. Kolek Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, „óráról órára változik a dolgok állása, a szituáció annyira képlékeny, hogy képtelenség biztosat mondani”. Ha Igor Matovič miniszterelnöknek és Richard Sulík gazdasági miniszternek nem sikerül megegyezni,

elképzelhető, hogy előre hozott választások lesznek,

ráadásul egy esetleges kompromisszum is csak a konfliktus elnapolását teszi lehetővé, teljesen meg nem szünteti azt.

Hogy milyen esélyekkel vághat neki az új magyar párt a választásoknak, arra legfeljebb az eddigi felmérések alapján lehet következtetni. Bár a közvélemény-kutatási mintában a magyarok rendre alulreprezentáltak, az már most látszik, a Szövetségnek van esélye átlépni a küszöböt. „Megvan bennük a potenciál” – mondja Kolek Zsolt, aki szerint kemény munkával és egy jó kampánnyal akár hat-hét százalékos eredmény is reális lehet, arról nem is beszélve, hogy az Igor Matovičban csalódott magyar választók visszatérésére is joggal lehet számítani.