Megbukhat a szlovák kormány, de nem akarnak új választásokat

Teljesítette Igor Matovič miniszterelnök követelését, s lemondott a gazdasági miniszter.

Slovak Parliament Speaker Richard Sulik reacts during a parliamentary session on the eurozone's debt rescue fund on October 11, 2011 in Bratislava. Slovak Finance Minister Ivan Miklos said he expected parliament to approve a revamped eurozone debt rescue fund later this week after a likely 'No' vote later on Tuesday on the measure. AFP PHOTO/SAMUEL KUBANI (Photo by SAMUEL KUBANI / AFP) Fotó: SAMUEL KUBANI

– Nagy a valószínűsége annak, hogy a kormány meg fog bukni, ám az előre hozott választás egyik koalíciós pártnak sem áll az érdekében.

Ráadásul a jelenlegi erőviszonyok közepette nehezen képzelhető el, hogy mely pártok alkothatnának egy alternatív kormányzati többséget – mondta lapunk megkeresésére Juraj Marušiak szlovák politikai elemző az elmúlt hetek szlovákiai belpolitikai válságával kapcsolatban.

Igor Matovič miniszterelnök, a legnagyobb kormánypárt, a jobbközép Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) vezetője vasárnap – hivatalba lépésének első évfordulóján – jelentette be, hogy hajlandó lemondani posztjáról, amennyiben a munkájával elégedetlen koalíciós partnerek hasonló lépésre szánják el magukat. Név szerint Richard Sulík gazdasági minisztert, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) vezetőjét és Mária Kolíková igazságügyi minisztert, az Emberekért nevű liberális párt politikusát is említette. A SaS és az Emberekért múlt héten szólította fel távozásra a kormányfőt, azt állítva, hogy Matovič kaotikusan és megegyezéseket be nem tartva kormányoz. – Nem értette meg, hogy a koalíciós válság oka ő maga – közölte a miniszterelnökre hivatkozva a SaS.

Richard Sulík hétfő délután bejelentette, lemond miniszteri posztjáról,

ezzel teljesíti Matovič követelését, de cserébe elvárja a kormányfő lemondását is. Ha pedig szerdáig nem történik meg a kormányátalakítás, akkor a többi miniszterük is lemond.

Az új koronavírus ellen kifejlesztett orosz oltóanyag, a Szputnyik V Szlovákiába küldött első szállítmányát fogadja Igor Matovič szlovák miniszterelnök (jobbra) a kassai repülőtéren 2021. március 1-jén
Fotó: MTI/AP/TASR/Frantisek Ivan

A koalícióban keletkezett feszültséget a kezdetektől fogva elsősorban a járványkezeléssel kapcsolatos nézeteltérések gerjesztették: heves viták alakultak ki a korlátozó intézkedésekről, az országos koronavírus-tesztelésről, legutóbb pedig az váltotta ki a SaS és az Emberekért haragját, hogy a kormányfő saját hatáskörben döntött úgy, hogy Szlovákia vásárol az orosz Szputnyik V-vakcinából. – A szervezettség, a felkészültség és a politikai vezetés a járvány kezelése szempontjából nem volt teljesen ideális.

Az egyes szaktárcák gyakran olyan intézkedéseket hoztak, amelyek nem mindig voltak összhangban más minisztériumok törekvéseivel

– mondta Grigorij Mesežnikov politológus az Új Szó felvidéki magyar lapnak. Juraj Marušiak szerint egyes vezetők személyes ambíciói, illetve Matovič konfrontatív természete is hozzájárult ahhoz, hogy feszültség keletkezett a koalíción belül, az egyre növekvő lakossági bizalmatlanság pedig lökést adott a kisebbik koalíciós pártoknak, hogy a belső ellenzék szerepében tetszelegjenek.

Richard Sulík gazdasági miniszter és Igor Matovič miniszterelnök a pozsonyi elnöki palota előtt
Fotó: MTI/EPA/Jakub Gavlák

A járvánnyal kapcsolatos, egymásnak ellentmondó kormányzati üzenetek sem növelték az embereknek a pozsonyi kabinetbe vetett bizalmát, Szlovákia ráadásul a járvány egyik legnehezebb periódusát próbálja átvészelni, a kórházak leterheltsége miatt az EU-hoz fordult segítségért. E bizalmatlanság a felmérésekből is visszatükröződik. A Median vállalat hétvégén közzétett kutatása szerint

a lakosság mindössze 14 százaléka gondolja úgy, hogy Matovič kormányfőnek kellene maradnia.

Pártja, az OLaNO 11,3 százalékos támogatottságnak örvend, noha az egy évvel ezelőtti választásokon még 25 százalékos eredményt ért el. A SaS a szavazatok 10,3 százalékát szerezné meg, ha most lennének a választások, az Emberekért be sem jutna a parlamentbe, a negyedik koalíciós társ, a jobboldali Család vagyunk is épphogy átlépné a bejutáshoz szükséges küszöböt. A népszerűségi listát a Peter Pellegrini előző kormányfő által alapított Hang – Szociáldemokrácia vezeti 21,4 százalékkal.

Orbán Viktor magyar és Peter Pellegrini előző szlovák miniszterelnök érkezik a visegrádi országok kormányfői csúcstalálkozójára a prágai Straka Akadémián
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– Pellegrinire sokan úgy emlékeznek, mint pragmatikus, konfliktuskerülő vezetőre. Matovičhoz képest az a kép alakult ki róla, hogy sikeresen lépett fel a járvány első hullámával szemben – mondja Juraj Marušiak. A Szlovák Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének elemzője ugyanakkor úgy véli,

a jelenlegi koalíció tagjai a kormány megbuktatásával nem akarnak felelősök lenni Pellegrini visszatéréséért.

A 2010–12 között hivatalban lévő, Iveta Radičová vezette jobbközép kormánykoalíció megbukását is Richard Sulík pártja idézte elő egy másik válság, az európai pénzügyi krízis közepette, amikor képviselői nem szavazták meg a Görögországnak nyújtandó uniós pénzügyi mentőcsomagot. Az előre hozott választások következtében nyolc év szociáldemokrata kormányzás következett.

A 150 tagú parlamentben jelenleg 93 fős többséggel rendelkező kormánykoalíció akkor is megőrizné többségét, ha a három kisebb kormánypárt bármelyike kilépne a koalícióból, két párt kilépése esetén azonban már elveszítené azt. A ma7 felvidéki magyar hírportál elemzése szerint

Igor Matovič vasárnap tett kijelentése azt sejteti, hogy az elmúlt napokban sikerült biztosítania a parlamenti többséget a SaS és az Emberekért őt elutasító képviselői nélkül is.

– Egyáltalán nem biztos, hogy a SaS minden parlamenti képviselője azonosulni fog Sulík újabb kormányrobbantási kísérletével, és nem választja inkább a politikailag (is) kifizetődőbb parlamenti többséget – írják.