Joe Bident egyszer már kioktatták a Fudan Egyetemen szuverenitásból

Amerikában mindenki nagyon aggódik, mert a sanghaji Fudan Egyetem Budapesten nyit campust – írja a 888.

Joe Biden amerikai elnök elmondja kongresszusi országértékelő beszédét az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2021. április 28-án Fotó: Chip Somodevilla Forrás: MTI/AP/Getty Images North America/Chip Somodevilla

Kedden online eseményen írta alá a Fudan Hungary Egyetem előkészítését lehetővé tevő stratégiai együttműködési megállapodást Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, kormánybiztos és Hszü Ning-seng, a Fudan Egyetem elnöke.

Természetesen amikor kiderült, hogy a patinás sanghaji intézmény Budapesten nyit campust, már tudni lehetett, lesz rettegés meg sivalkodás.

Tegnap az amerikai nagykövetségen volt a sor, amelyet a Magyar Hang kérdezett meg az ügyben. A portál arra volt kíváncsi, hogy a követség szerint jelent-e pénzügyi vagy biztonsági kockázatot Magyarország számára a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedése, és alááshatja-e ez a NATO-egységet.

Nagyra értékeljük az erős kétoldalú kapcsolatokat NATO-szövetségesünkkel, Magyarországgal. A NATO-tagság lehetőséget adott Magyarországnak, hogy jelentősen fejlessze a gazdaságát, annak köszönhetően, hogy nem kell külső biztonsági fenyegetéstől tartania. Aggodalomra ad okot a Fudan Egyetem első európai campusának lehetséges megnyitása, mert Peking bizonyítottan kártékony befolyásszerzésre és a szellemi szabadság elfojtására használja a felsőoktatási intézményeit”

– szólt a válasz.

Mindig jó látni, amikor a „fejlett Nyugat” aggódik. Főleg annak tudatában, hogy Joe Bident egyszer már helyre tették a Fudan Egyetemen. Épp szuverenitási kérdésekben.

A The New York Times még tavaly egy hosszú cikkben elevenítette fel, hogy az amerikai elnök hogy jutott el „a kereskedelmen keresztül alakítjuk át Kínát” állásponttól a diktatúrát kiáltásig.

A cikkben felelevenítik Biden 2001-es kínai látogatását, amelyet még delaware-i szenátorként tett, az amerikai szenátus külkapcsolati bizottságának vezetőjeként.

Joe Biden amerikai elnök elmondja kongresszusi országértékelő beszédét az amerikai törvényhozás épületében, a Capitoliumban 2021. április 28-án
Fotó: MTI/AP/Getty Images North America/Chip Somodevilla

A demokrata párti politikus a látogatás során a Fudan Egyetem nagyjából negyven végzős hallgatójával vett részt egy beszélgetésen. A lapnak Franck Jannuzi, aki részt vett a látogatás szervezésében és Bidennek is segédkezett, felidézte, hogy az akkor szenátorként tevékenykedő Biden a következő kérdést tette fel a jelenlévőknek:

„A Tienanmen téren összegyűlt diákok hazafiak vagy árulók voltak a Kínai Népköztársaságban?”

Az anekdota szerint ekkor csend lett a teremben, majd egy fizikus hallgató, Newton és Einstein tudósa azt válaszolta:

A Tienanmen tér diákjai a Kínai Népköztársaság hősei voltak. Szenátor, változás jön Kínában. De mi, Newton hallgatói fogjuk meghatározni a változás ütemét és irányát, és nem ön vagy bárki más, aki a Potomac partján dolgozik.”

A cikk szerint egyébként Biden már alelnökként csak 2011 és 2012 között legalább nyolcszor találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. 2011-ben még egy középiskolába is elmentek közösen, ahol kosárlabdáztak.

Bidenen kívül egyébként Barack Obama volt amerikai elnök is összeköthető a Fudan Egyetemmel. 2009 novemberében Sanghajban tett látogatása során a Fudan vezetői fogadták.

Joe Biden továbbá 2011-ben egy 50 perces beszédet is tartott a Szecsuan Egyetemen.

Az eredeti cikk ITT érhető el.