A szupergazdagok gyarapodtak leginkább Biden elnökségének az első száz napjában

Jövedelmükkel arányos adó-hozzájárulást akar szedni az Egyesült Államok leggazdagabb emberitől Joe Biden amerikai elnök, de csak azt érte el, hogy a szupergazdagok lettek a legnagyobb haszonélvezői Biden elnöksége első száz napja alatt hozott intézkedéseinek.

Washington, 2021. április 14. Joe Biden amerikai elnök távozik a szónoki emelvényről beszéde után a washingtoni Fehér Házban 2021. április 14-én. Biden bejelentette, hogy az amerikai csapatok kivonulnak Afganisztánból a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig. MTI/EPA/Pool/Andrew Harnik Fotó: Andrew Harnik

Az Egyesült Államok száz leggazdagabb embere összesített vagyonának értéke 195 milliárd dollárral nőtt azalatt a száz nap alatt, amióta Joe Biden idén februárban elfoglalta az amerikai elnöki széket. A Bloomberg amerikai hírügynökség számításai szerint

a szupergazdagoknak Biden megválasztásától a beiktatásáig ráadásul 267 milliárd dollárral sikerült növelniük házi kasszájukat, s ez azt jelenti, hogy tavaly november 4-től nettó 461 milliárd dollárral gyarapították meglévő, addig sem elhanyagolható vagyonukat.

A növekmény nagyrészt Biden és Donald Trump hatalmas, több ezermilliárdos gazdaságélénkítési csomagjainak köszönhető, amelyek elvileg a koronavírus negatív üzleti hatásait hivatottak kompenzálni, ám ettől függetlenül Biden beiktatása óta előidézték a részvényárfolyamok tízszázalékos szárnyalását is. A tőzsdék legnagyobb nyertesei a technológiai és e-kereskedelmi óriáscégek vezetői lettek, mégpedig a koronavírus-járvány csúcsán – mutat rá az RT.com orosz hírportál. Ennek következtében az amerikai milliárdosok összesített nettó vagyonának az értéke 55 százalékkal 4560 milliárd dollárra emelkedett az elmúlt 13 hónapban különböző kutatóintézetek szerint.

Biden ezzel egyidejűleg a jövedelmi és vagyoni különbségek csökkentésére olyan terveket dédelget, hogy a leggazdagabb amerikai magánszemélyek és vállalatok egy százaléka méltányos közteherviselést fizessen, s ennek révén dollármilliárdok áramoljanak az amerikai gazdaságba a csillagászati összegű, négymilliárd dolláros élénkítő csomagja mellett. Ezzel karöltve persze generációk óta nem látott mértékű adóemelést is tervez.

Ez utóbbi szerint például 39,6 százalékra emelné az évi négyszázezer dollárnál többet keresők személyi jövedelemadóját, visszaállítaná 28 százalékra a Trump által 2017-ben csökkentett vállalati nyereségadót, minimáladót vezetne be a globális vállalatok esetében, s duplájára emelné az egymillió dollár feletti kamatjövedelmek adóját is.

Kérdés azonban, hogy mindez az erőfeszítés képes-e csökkenteni a szakadékot a fejlett világ legnagyobb jövedelmi különbségével rendelkező országában, ahol a háztartatások legtehetősebb egy százaléka tavaly 4000 milliárd dollárral hizlalta nettó vagyonát. Biden az elképzelések szerint infrastrukturális beruházásokkal hozna létre jól fizető állásokat, kiterjesztené a gyermekellátást, valamint megerősítené a szociális hálót. A számlát részben a vállalatok és a gazdag háztartások magasabb adói fedeznék. Az elnök ugyancsak harcot indít a minimálbér emeléséért, a szakszervezeti jogok kibővítéséért, valamint az gazdaságban meglévő faji igazságtalanság megszüntetéséét. Az örökösödési adó is jóval magasabb lenne, legalábbis a leghivalkodóbb ingatlanok esetében. Közben azért szaporodnak a kérdőjelek a terv rövid távú megvalósíthatóságát illetően. Az ultragazdagok például máris elkezdték átíratni a vagyonukat az örököseikre, hogy elkerüljék az extra sarcot. Biden ugyanis elutasította azt az ingatlanadó-változtatási javaslatot, amely 11,7 millió dollárig adómentessé tenné az öröklést, utána pedig negyvenszázalékos illetéket kellene fizetni.

Egyébként a svájci UBS bank és a PwC globális tanácsadó cég közös elemzése is megerősítette, hogy a világ leggazdagabbjai már tavaly is „rendkívül jól teljesítettek” a pandémia idején. A jelentés szerint

a legtehetősebbek 2017 végéhez képest 27,5 százalékkal 1020 milliárd dollárra növelték összesített vagyonukat a pandémia tavaly áprilistól júliusig tartó első hullámakor.

A pénzemberek főleg abból gazdagodtak meg, hogy befektetőként a globális pénzpiacok rövid időn belüli fellendülésére „fogadtak” a világjárvány első szakaszában. A milliárdosok száma is meglódult, 2020 közepére elérte a 2189-et a 2017 végi 2158 után.